Jogtipró önkormányzatok

Bár a helyrajzi számok alapján beazonosítható, mely terület áll természetvédelmi oltalom alatt, az önkormányzatok sorra adják ki az építési engedélyeket tiltott övezetben is. Környezetvédők arról is beszámoltak, előfordul, hogy egy helyhatóság egyszerűen megkerüli a törvényes utat, és nem kéri ki a környezetvédelmi felügyelőség véleményét, de arra is akad példa, hogy a hivatal csak utólag értesül egy-egy természetkárosító beruházásról.

Egy befektetőcsoport Szentendrén az Európai Unió Natura 2000-es természetvédelmi oltalma alá vett területre szeretne filmstúdiót építeni. A helyi polgári természetvédelmi őrtől, Spanyol Évától megtudtuk: a tavaly decemberben lemondott szocialista polgármester hivatala anélkül kötött előszerződést a beruházóval, hogy felmérte volna, nem ütközik-e az elképzelés a természet- és környezetvédelemi jogszabályokkal. Az érintett löszgyepen közel harminc védett növényfajt számoltak öszsze, ezért a Duna–Ipoly Nemzeti Park és a zöldhatóság valószínűleg ellenzi majd a beruházást – fejezte ki várakozását Spanyol Éva, hozzátéve: ez egy jó példa lehetne a szakmai hatóság éber munkájára. Civil szervezetek szerint azonban az egységes zöldhatóságok, az egykori felügyelőségek számos esetben szemet hunynak a szabálytalanságok felett, és hazai védett vagy uniós védelem alatt álló területeken is hozzájárulnak az építkezésekhez.
A közösség bizonyos veszélyeztetett állat- és növényfajok jelenlétéhez kötötte a Natura 2000 területek kijelölését. A védelmi hálózathoz Magyarország területének egyötödével csatlakozott, tehát olyan parcellákat is oltalom alá vontak, amelyek korábban nem szerepeltek a védett földek sorában. Mindez dicséretes, ám a korábbi védelmi szintet az új parcellákon is fenn kell tartani – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadója. Magyarország felvállalta, hogy a hálózatba foglalt területeken a táj jellegét megőrzik, és megvédik az ott honos fajok élőhelyét.

Hazánkat is megrótták

Nemrég az EU néhány országgal együtt hazánkat is elmarasztalta, mert megítélése szerint itthon csak részlegesen érvényesülnek a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi uniós irányelvek, amelyek pedig a Natura 2000 program alappilléreit jelentik. A kedvezőtlen elbírálásra valószínűleg az is okot adhatott, hogy az utóbbi időben számos visszaélés, engedély nélküli építkezés és természetrombolás történt védett területen. Hozzátette: általános jelenség, hogy a panorámás telekért a vállalkozók tűzön-vízen átviszik tervüket a hatóságokon, sok esetben erős nyomásgyakorlással vagy anyagi előnyök ígéretével érik el céljukat.
Információink szerint az egyik legjellemzőbb probléma, hogy hiába szerepel egy földhivatali tulajdoni lapon a Natura 2000 jelzés, még az önkormányzatok sincsenek tisztában azzal, hogy az valójában EU szintű védettséget jelent. A helyhatóságok illetékesei sokszor a természetvédelmi törvényt sem ismerik, pedig a védett fajok listájából kiderülne, mennyit ér egy-egy lajstromon szereplő állat vagy növény, illetve milyen büntetés jár az elpusztításáért.
Lenkei Péter Szentendrén egy másik példát is említett: beruházók a Pismány-hegy felső részén a környék botanikai szempontból egyik legértékesebb területét akarják elpusztítani, ami mellesleg természetvédelmi oltalom alatt áll. Visegrád és Dömös között, a volt Löfler-bányában pedig két szállodaépületet szeretnének felhúzni, amihez még a Duna–Ipoly Nemzeti Park övezetét is belterületté módosították.

Nem kímélik a zöldet

Csobánkán, a nemzeti park szívében, a Zilibár-dűlőn három éve egy családi házat építettek fel engedély nélkül, ami a bontási határozat ellenére még mindig áll. A budai Gellért-hegyre, a közpark megcsonkítása árán tervezett sikló esetében a beruházó a környezetvédelmi engedélyre vár. A civil szervezet nem érti, hogy miért kell az országos jelentőségű természetvédelmi területet és Duna-parti látképet elcsúfítani a siklóval.
Hajdu Albert, a Hortobágyi Lovas és Agarász Egyesület vezetője arról számolt be lapunknak: Hortobágyon, a fokozottan védett Szálka-halomnál építettek istállókat a nagyhegyesi önkormányzat tudta nélkül, illetve a malomházi tájrehabilitáció kapcsán is engedély nélkül vezették föld alatt az áramot.

Nincs elérhető adatbázis

Lenkei Péter kifejtette: a Magyarország növényzeti örökségének térképezése elnevezésű kutatási program, a szakmában ismert nevén a MÉTA négy éve indult azzal a céllal, hogy a veszélyeztetett, ritka, egyedi élőhelyeket, növénytársulásokat feltérképezzék. Bár a kutatócsoportok az egész ország területén elvégezték a kutatómunkát, és az adatok több mint 90 százalékát fel is dolgozták, az eredményt senki nem hasznosítja, mert azokat nem küldték meg a nemzeti parkok igazgatóságainak. Szerinte ha a védett növények elektronikus, műholdas helymeghatározással (GPS) rögzített adatait a helyrajzi számos elektronikus térképpel egyesítenék, a környezetvédelmi hatóság tudná, hol bólinthat rá az építési engedélyre és hol kell azt megvétóznia. Ilyen térkép azonban még nem készült, sőt a nemzeti parkokon kívüli Natura 2000-es területekről sem áll rendelkezésre egységes, használható adatbázis.