Csak rövid távú segítséget nyújtanak a bevételnövelést szolgáló adó- és áremelések, a programból azonban hiányoznak a reformok, így hosszú távon újratermelődnek a jelenlegi egyensúlyi problémák – értékelték hazai és külföldi elemzők a tegnap nyilvánosságra hozott konvergenciaprogramot. A kutatók szerint a program alapján hazánk lemaradása tovább nőhet térségi versenytársainkhoz képest, az euró bevezetése pedig – az államháztartási hiány, a növekvő államadósság és a felpörgő infláció miatt – 2014–2016-ig is eltolódhat. A dokumentum értelmében további megszorítások várnak a lakosságra, miközben a gazdaság növekedése lelassul, a munkanélküliség emelkedik, az életszínvonal romlik. Az elemzői előrejelzések szerint a programban a jövő évre várt 4 százalékos reálbércsökkenés túlságosan optimista ígéret lehet, ahogyan az is, hogy az életszínvonal 2008-ban már nem zuhan tovább. A konvergenciaprogram részleteit rossz hírként értékelte Lars Christensen, aki elmondta: ha ezt a programot nyújtja be a kormány az Európai Uniónak, akkor Magyarország megítélése tovább romlik majd a befektetők körében, amely az ország finanszírozásának drágulását vonhatja maga után.
A kelet-közép-európai térség egyik legnagyobb befektetőháza, a Danske Bank elemzője pozitívumként értékelte, hogy az adatok alapján a kormány most felhagyni látszik a korábbi trükközéssel, és reális mutatókat kíván közölni Brüsszellel.
*
Christensen ugyanakkor megjegyezte, hogy az államadósság a tegnap közöltnél várhatóan nagyobb mértékben nő majd a következő években, s egyáltalán nem biztos, hogy a GDP-arányos adósság az addigi gyors ütemű növekedés után 2009-ben tényleg csökkenni kezd. A magyarországi euróbevezetést 2014–2015 előtt Christensen nem tartja elképzelhetőnek.
A tervezet alapján az látszik, hogy a kormány a radikális lépések helyett ismét a mérsékelt átalakítást választotta – kommentálta a programot Barcza György, az ING Bank elemzője, aki szerint a kabinet ezzel elősegítheti ugyan a 2010-es országgyűlési választásokon való győzelmet, de veszélybe sodorja a gazdaság hosszú távú felzárkózását, és azt kockáztatja, hogy Magyarország lemarad a régió többi országához képest. Barcza szerint a nyugdíjak adóztatása egy újabb lépést jelentene az egykulcsos adórendszer felé, ahol minden jövedelem egyformán adózik.
Aggályokat fogalmazott meg a dokumentummal kapcsolatban Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője is, aki szerint a programban középtávon homályba vesznek a részletek. Az elemző az MTI-nek nyilatkozva aláhúzta: az, hogy reális számok jelentek meg a programtervezetben, javíthatja a kormány hitelességét, ám az, hogy nem derül ki, mikor tud az ország az ERM-II. árfolyamrendszerhez csatlakozni, további bizonytalanságot okoz.
Látszategyeztetés a programról? Akárcsak a Nemzeti fejlesztési terv II. esetén történik, érdemi társadalmi vita a konvergenciaprogramról sem várható, az egyeztetés ugyanis – a korábbi ígéretek ellenére – csak a jövő héten kezdődik meg a kormány és a különböző szervezetek között. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium (PM) szóvivője lapunkat tegnap arról tájékoztatta, hogy jövő hétre tervezik a parlamenti pártokkal és az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal történő tárgyalást, konkrét napot azonban nem nevezett meg. A konvergenciatanács tegnapi ülésével kapcsolatban Katona Tamás, a PM államtitkára tegnap annyit közölt, hogy a konvergenciaprogram nem adja meg az eurócsatlakozás dátumát, így a testület sem tűzött ki időpontot. A bejelentés nyomán kérdéses, hogy a kormány menynyiben fogadja el a tanács javaslatait, hiszen egyik tagja, Simor András néhány hete még úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a konvergen-ciaprogramnak egy konkrét dátumot és egyféle felzárkózási pályát kell majd tartalmaznia. Ahogyan arról tegnap beszámoltunk, bizonytalansági tényezőkre hivatkozva a program tervezete az alappályán kívül további három lehetséges makrogazdasági pályát is meghatároz, attól függően, hogy a gazdasági élet szereplői hogyan reagálnak majd a megszorításokra.
FT: 2016-ban lehet euró. Tovább késik az euró magyarországi bevezetése – értékelte tegnap a Financial Times (FT) száma az interneten csütörtök este kiszivárogtatott konvergenciaprogramot. A lap szerint hazánk 2016-ban vezetheti be az eurót, mert a kormány az államadósságot valószínűleg csak 2014-re tudja a GDP 60 százaléka alá csökkenteni. A cikk hozzáteszi: az új programra azért volt szükség, mert az ország az elmúlt öt év egyikében sem tudta betartani hiánycélját. A Dresdner Kleinwort (DrK), a Dresdner Bank londoni befektetési részlege tegnap kiadott elemzésében azt írta, hogy a magyar eurócsatlakozás 2014-ig, sőt még tovább késhet, s ez kilengéseket vetít előre a magyar piacokon. A DrK szerint a deficitkilátás újabb emelésével a kormány most már a tervezett reformok végrehajthatóságának hitelességét ássa alá. A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató londoni részlegének tegnapi elemzése szerint nem valószínű az euró bevezetése 2014 előtt, sőt további csúszás is lehetséges.
origo.hu
Kávéval öntötte le a bírót, börtönbe kell vonulnia Portik Tamás fiának
