Kérdésesek az adatok?

A KSH által tegnap közzétett adatok szerint a nemzetgazdaságban 2006. január–júniusban átlagosan közel 2800 fővel többen álltak alkalmazásban, mint egy évvel korábban. Ám az általunk megkérdezett szakértő szerint szakszerű korrekció elvégzése esetén a valóságban 30 ezer munkahely megszűnéséről beszélhetünk.

A legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél 2,786 millió volt az alkalmazottak száma, 0,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál – tette közzé tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Feltűnő, hogy a bázisévben, 2005-ben a KSH adatai szerint csak Magyarországon nem nőtt a foglalkoztatottak száma (ráadásul 2004-ben 0,5 százalékkal csökkent), ezzel szemben Ausztriában 2,8 százalékkal, Csehországban 1,5 százalékkal, Lengyelországban 1,9 százalékkal, Szlovákiában 2,2 százalékkal nőtt a mutató. Ez azt jelenti, hogy nálunk jelenleg is a 2003. évi szint alatt van a statisztikailag kimutatott foglalkoztatottság. Az uniós csatlakozást követő évben miért csak hazánkban csökkent ez a szám, amikor az EU–25 szintjén 1,6 százalékkal (3,15 millió fővel) nőtt? – teszi fel a kérdést a lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő szakértő, hozzátéve, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma csökkent, ezzel szemben a nem teljes munkaidőben ugyanez a mutató a bázisidőszakhoz viszonyítva nőtt. Az átlagos állományi létszám alapján történő súlyozás esetén ez a tényező a bázishoz viszonyítva mintegy 19 ezer fős munkahelycsökkenést jelent.
A KSH szerint 2006 I. fél évét tekintve közel 2800 új munkahely létesült. Az általunk megkérdezett szakértő szerint azonban a szakszerű korrekció elvégzése után a valóságban 30 ezer munkahely megszűnéséről beszélhetünk.
A KSH kimutatásában a nemzetgazdaságban összesen a bruttó átlagkeresetek 7,2 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 8,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A január–júniusi reálkereset (a fogyasztóiár-index 2,6 százalékos növekedése mellett) 5,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Ugyanakkor az összes nemzetközi és hazai gazdaságkutató intézet úgy véli, hogy a második Gyurcsány-kormány által beve-zetett megszorítások és kilátásba helyezett további szigorítások – többek között az adók és járulékok emelése, továbbá az infláció felgyorsulása – munkahelyek elvesztését, a reálkeresetek, főleg a családi jövedelmek jelentős esését vetítik előre.