Kinek állnak útjában a hévízi zöldek?

A hévízi zöldeket nem természetvédelmi aggodalmak vezetik, hanem politikai indokok miatt gáncsoskodnak, akadályozzák a város fejlődését – állította Vértes Árpád polgármester nemrégiben, a köztelevízió reggeli hírműsorában. A súlyos csúsztatásokkal teli nyilatkozat – amelyhez a felkészületlen riporter asszisztált, és amely abból az alkalomból született, hogy a Gfk. Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint Hévíz a leggazdagabb magyar település – felháborodást keltett az érintett civil szervezetek és a település jövőjét szívükön viselő polgárok körében.

A hévízi gyógytó nemcsak Magyarország páratlan természeti kincse, hanem méltán tarthat számot a világörökség része címre is. A tavat érzékeny és bonyolult ökológiai, geológiai rendszer „működteti”, melynek megóvása elsőrendű közérdek. A gyógyerő lelke a tavat körülvevő láp. Ennek ellenére Hévíz városa – nemcsak a rendszerváltozás előtt, hanem utána is – számos olyan beruházáshoz járult hozzá, amely veszélyeztette, veszélyezteti a gyógytó jövőjét. A helyi civil környezetvédők ezen beruházások ellen emelték fel a szavukat: a szakhatóságok, tudósok rendszerint igazolták aggályaikat – mondta Papp Gábor, Hévíz független polgármesterjelöltje, aki a Fidesz támogatásával indul az önkormányzati választásokon, de aktívan részt vesz a környezetvédők tóvédő munkájában is. Rámutatott: Vértes Árpád arról beszélt, hogy a tó közvetlen közelében lévő buszpályaudvar áthelyezése a civilek akadékoskodása miatt késlekedik. A tervezett új helyszín is lápterület meg a régi is, akkor mi a gond? – tette fel a mély dilettantizmusról tanúskodó kérdést a közszolgálati televízióban Vértes. A felháborodott civilek nyílt levélben – amelyet Papp Gábor tegnapi sajtótájékoztatóján ismertetett – arra hívják fel a figyelmet: a helyi város- és környezetvédők, lokálpatrióta polgárok tizenkét éve várnak arra, hogy a gyógytó mellől végre kitelepítsék a buszpályaudvart. A megfelelő telket a város azonban eladta, és egy bevásárlóközpont épült rajta.
Az új szabályozási tervben a szakhatóságokkal kompromisszumot kötve egy védendő, de már feltöltött lápterületre jelölték ki a buszpályaudvar helyét. Ezt aztán a város szintén el kívánja adni (egy élményfürdőt létesítenének rajta), a buszpályaudvar tervezett helye pedig a tó „vérkeringését” ellátó, védendő lápterület kellős közepére került. A Városvédő Egyesület ekkor emelte fel szavát, főként, hogy kiderült: az élményfürdő helyén valójában egy ötcsillagos szálloda épülne, amiben – igaz – lesz élményfürdő is. Öt civil és szakmai szervezet ekkor tiltakozó aláírásgyűjtést szervezett, amihez ötszáz hévízi polgár csatlakozott – természetesen pártállástól függetlenül. Vértes Árpád arról is beszélt a köztelevízióban, hogy a környezetvédők ellenezték a kerékpárút megépítését is. Mint a nyílt levélben olvasható, szó sem volt ilyesmiről. Mindössze annyit kértek, hogy a kezdeti szakaszt, ami a gyönyörű mocsári fenyőfasor területén van, ne aszfaltozzák le, hanem a környezeti adottságoknak megfelelően a tőzeg mozgását követni képes fadorongos, kőzúzalékos módszerrel burkolják. Végül aztán drága, Hévízen megszokott díszburkolatot kapott. A tiltakozó civilek úgy vélik: nem a politikában kell keresni az okát annak, hogy a város az utolsó ciklusban nem fejlődött. Sokkal inkább a városvezetés hozzáértésében, ami kimerül a gyógytó és közvetlen környezetének rövidlátó kizsákmányolásában. „Nem eladni, felszámolni, tönkretenni kellene értékeinket, hanem szaktudással, előrelátással, kialakított koncepciók mentén, fenntartható módon fejleszteni” – írják, rámutatva arra is: a város egyetlen olyan pályázatot sem volt képes beadni az I. Nemzeti fejlesztési terv kiírásaira, amely nyert volna. Papp Gábor emlékeztetett: Hévíz a jószomszédi viszony jegyében hagyta, hogy az államtól a szomszédos Keszthely tulajdonába kerüljön a gyógytó közvetlen közelében, a védett lápterületen lévő régi angolnanevelő öthektárnyi terület. Majd hallgatásával asszisztált ahhoz, hogy ott a tó fennmaradását veszélyeztető beruházást valósítsanak meg. Az, hogy a tervezett ötcsillagos szállodakomplexum egyelőre nem épülhetett meg, és a környezetvédelmi szakhatóság – a városvédők aggodalmait igazolva – átfogó vizsgálatot rendelt el, kizárólag a hévízi és keszthelyi civilek felelősségteljes kiállásának köszönhető. Figyelemfelhívó akciójukat egyébként országszerte sok neves tudós, értelmiségi is támogatta. Ám köszönet helyett igazságtalan, lejárató, megbélyegző nyilatkozatban van részük. Nem a civileket motiválja a politikai érdek, hanem az ekképpen nyilatkozó polgármestert – összegezte Papp Gábor. Mint elmondta: Hévíz két másik környékbeli mikrorégióval közösen került fel a világörökség várományosainak listájára. A város fejlesztését tehát nem lehet elszigetelten kezelni, annak kulcsa a regionális együttműködés. A Möcsényi Mihály professzor, illetve Plósz Sándor tájépítész nevéhez köthető koncepciók is ezen az elven működtek, amiket mind Hévíz, mind Keszthely lesöpört az asztalról a rövid távú anyagi és politikai haszonszerzésnek feláldozva a térség hosszú távú érdekeit – véli Papp Gábor.
A független polgármesterjelölt szerint a Sikeres Hévízért program, amely mellett elkötelezte magát, és amely a civil szervezetek, elismert szakértők közreműködésével, a korábbi munkákat, tapasztalatokat felhasználva készült, garancia arra, hogy a Gfk. Hungária által mért gazdagság – amely most évről évre olvad, és a helyiek egyre kevésbé érzékelik – megmaradjon, hogy a térség a fenntartható, értékőrző fejlődés pályájára álljon, hosszú távon is biztos megélhetést nyújtva az ittenieknek. – Nem politikáról van szó, hanem szakmai kompetenciáról: senki sem érthet mindenhez, de legalább ne szidja, hanem hallgassa meg azokat, akik ismerik a témát – summázta Papp Gábor.