Kedden este a hatvani Hangya Áruház fölötti konferenciaterem zsúfolásig megtelt. Az Öszszefogás Hatvanért Egyesület ugyanis nyilvános fórumot hirdetett meg a városi Albert Schweitzer-kórház tervezett üzemeltetésbe adása tárgyában. A szervezők és a résztvevők célja az volt, hogy a nyilvános vita segítségével tisztázzák azokat a kérdéseket, amik a százezrek sorsát befolyásoló döntés kapcsán felmerülnek. Éppen ezért hívták meg Érsek Zsoltot, a város szocialista polgármesterét, a kórház igazgatóját, a szaktárca képviselőjét és a befektető cég vezetőjét is. Ők azonban nem éltek a lehetőséggel. Eljött azonban Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke, valamint Trencsényi Erzsébet, a kazincbarcikai kórház igazgatója, az EDDSZ alelnöke, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács tagja. A helyi, megyei és környékbeli önkormányzati képviselők, a megjelent kórházi dolgozók és helyi polgárok egyetértettek abban: ezt a lóhalálában, a lakosság és a képviselő-testület hiteles tájékoztatása nélkül levajazott tranzakciót minden eszközzel meg kell akadályozni. A történet tavaly novemberre nyúlik vissza. Ekkor közölte a kórház igazgatója, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított pénzből az intézmény nem tudja ellátni feladatait. Ahogy Berényi Károly képviselő, a Fidesz és a Lokálpatrióta Egyesület polgármesterjelöltje elmondta, ekkor már megkezdődött a leépítés lebegtetése. Ám azóta sincs tiszta képe – legalábbis az ellenzéknek – a kórház valós gazdasági helyzetéről. Érsek Zsolt nemrégiben még úgy nyilatkozott, hogy minden a legnagyobb rendben van, majd hirtelen kiderült: a város állítólag képtelen az intézmény finanszírozására. 70 és 104 millió forint között repkedtek a számok a hiány összegéről.
Július 17-én Érsek Zsolt arra kért felhatalmazást a testülettől, hogy egy személyben tárgyalhasson a Hosp-Invest Zrt.-vel a városi kórház hosszú távú bérbeadásáról. A felhatalmazást megkapta, hiszen a hatvani testület 17 tagja közül 9 szocialista, ami elég a minősített többséghez. Az ügy pikantériája, hogy Érsek Zsolt ezt megelőzően egy hónappal – tehát a képviselő-testület felhatalmazása nélkül – már előrehaladott tárgyalásokat folytatott a befektető céggel, és ezt Berényi Károly sajtótájékoztatóját követően el is ismerte. Július 17-én már kész volt a cég ajánlata. Ezt az ellenzéki képviselők nem ismerhették meg. Mindössze egy másfél oldalas kivonatot kaptak, amit zárt ülésen tárgyalt a testület, így a lakosságot sem lehetett tájékoztatni a tényekről, hiszen a zárt ülésen elhangzottak titkosak. A fórumon kiderült: az intézmény dolgozóit megkérdezték ugyan, de félrevezető módon. A kérdés az volt, szerintük szükség van-e a változásra. Erre sokan igent mondtak. Hideg zuhanyként érte őket a hír, hogy ezt a városvezetés úgy kommunikálta: igent mondtak a Host-Investtel történő szerződéskötésre. A szavazást a botrány után még egyszer megismételték, már valódi kérdéssel. Ekkor az intézményi dolgozók túlnyomó többsége nemet mondott. Majd jött a kommunikációs offenzíva: senkit sem küldenének el, a befektető megtartja a közalkalmazotti kedvezményeket, sőt pluszjuttatásokra is számíthatnának a dolgozók, a fejlesztésekről már nem is beszélve. Még az is kimondatott: aki az üzemeltetésbe adást akadályozza, az több mint százezer ember egészségügyi ellátását veszélyezteti, ugyanis ha nem sikerül a tranzakció, be fog csukni a kórház…
A lakosság tájékozatlansága kitűnő táptalaj volt az ellenzék és a kétségeit megfogalmazó szakma démonizálásához. Eközben az igazság az, hogy nincs semmiféle pénzügyi garancia arra nézve, hogy meg- lesz a fedezete a betegellátásnak, az ígéretek betartásának, a dolgozók további foglalkoztatásának. A Hosp-Invest Zrt. 2004-ben bejegyzett cég, a kiskunhalasi kórházban való befektetői működésüket például a be nem tartott ígéretek, botrányok, adósságfelhalmozás jellemzi. A rendelkezésre álló információk alapján csakis az OEP-től jövő pénzekből működtetnék a kórházat. De ha ez az önkormányzati tulajdonban lévő intézmény veszteséges, miként termel nyereséget a magánbefektető számára? – tette fel a kérdést az egyik résztvevő.
Trencsényi Erzsébet, a kazincbarcikai kórház igazgatója elmondta: a 165 magyar kórházból körülbelül 120 mára ha még nem jutott is csődközelbe, de legalábbis a szakadék szélén táncol. Folyamatos az egészségügy a leépülése. A legújabb „trükk” a privatizáció. Ez viszont nem a magyar egészségügy érdekeit szolgálja, hanem a tőke számára kínál új profitszerzési lehetőséget. Az egészségügy holtbiztos üzlet, hiszen beteg ember mindig lesz – szögezte le Trencsényi Erzsébet. Éger Istvánnal egyetértésben hangsúlyozták: nem a magántőke bevonásával van baj, hanem azzal, hogy ennek a folyamatnak pillanatnyilag nincs meg a biztonságos, számon kérhető, törvényileg garantált háttere. De nincs meg az az átfogó egészségügyi koncepció sem, amelynek mentén a változtatásokat el lehetne kezdeni. A kormányzat által az egészségügy reformjáról összeállított Zöld könyv helyes megállapításokat tartalmaz ugyan a jelenlegi helyzetről, csak éppen átfogó koncepció nincs benne. Pillanatnyilag teljesen képlékeny állapotban van a magyar egészségügy, az úgynevezett befektetők pedig ezt az űrt kihasználva igyekeznek minél nagyobb területeket elfoglalni. De mi érdeke lenne egy profitorientált befektetőnek a düledező, veszteséges magyar egészségügybe fektetni a pénzét? Cser Ágnes szerint egyszerű a válasz: a 2007-től várható EU-milliárdokról van szó, a pénzek egy részét ugyanis az egészségügyi fejlesztésekre is fel lehet használni. Az erkölcstelenül és törvénytelenül finanszírozott kórházak egyre rosszabb állapotba kerülnek, a befektetők bagóért hozzájuthatnak az ezermilliárdos nagyságrendű vagyonhoz, az EU-pénzek nem az önkormányzatokhoz mennek majd, hanem a további profitot elváró befektetőkhöz.
– Az egészségügy túl nagy üzlet ahhoz, hogy az önök érdekeit szolgálja: így tudnám összefoglalni a helyzetet, az eddigi összes kormány tevékenységét a finanszírozás, a pártok, a politika szemszögéből – fejtette ki Cser Ágnes. Trencsényi Erzsébet arra hívta fel a figyelmet, az egészségügyi szakellátások privatizációjáról készített idei számvevőszéki jelentés több súlyos kifogást fogalmaz meg. Ráadásul a tapasztalatok szerint a privatizált szolgáltatások, intézmények is ugyanúgy finanszírozási gondokkal küzdenek, és adósságot halmoznak fel. A számvevőszék külön kitér a törvényi szabályozás hiányosságaira: éppen ezért a jelenlegi környezetben életveszélyes bármiféle egészségügyi privatizáció, a működtetés bérbeadása, mivel semmi nem garantálja az ellátás és a dolgozók biztonságát. A tranzakciók során viszont milliárdos vagyon kerül át használatba a befektetőkhöz, kockázatuk nincs, hiszen az OEP fizet az egészségügyi szolgáltatásért. A profit kigazdálkodásában viszont szabad kezük van: egyik ilyen eszköz a leépítések mellett a kórházi osztályok úgynevezett mátrix osztályokba való összevonása, ahol a betegek jóval alacsonyabb szintű ellátásban részesülnek. A szakértők rámutattak arra is: többek között a kamara, a kórházszövetség és az EDDSZ már korábban kezdeményezte, hogy a kormány hozzon létre egy nemzeti egészségfejlesztési alapot, amelynek segítségével a megnyíló uniós forrásokhoz szükséges önrész biztosítható lenne a fenntartóknak. Nem tekinthető véletlennek, hogy ez a kezdeményezés süket fülekre talált – szögezte le Cser Ágnes.
A fórumon felmerült: népszavazást kellene kiírni az ügyben, de ez a kezdeményezés már elkésett – véli Berényi Károly. A Fidesz a közigazgatási hivatalhoz fordul, mivel pályáztatás nélkül, a közbeszerzési eljárást kikerülve kívánják bérbe adni a kórházat, ezenkívül is számos súlyos törvénysértés kísérte a folyamatot. Kiderült az is: a Hosp-Invest mellett – nem hivatalos úton értesülve a lehetőségről – egy másik befektető is eljuttatta ajánlatát az önkormányzathoz. Képviselője lapunknak elmondta: ha szerződést kötnek a Hosp-Investtel, megtámadják a döntést. Ezt a pályázatot az ellenzék hiába szerette volna megismerni, a városvezetés azt állította, hogy nem létezik. Cser Ágnes szintén jogi lépéseket ígért a hatvani kórház ügyében. Az Összefogás Hatvanért Egyesület a fórumon felszólította a képviselőket: lelkiismeretükre hallgatva szavazzanak ma, és ne a pártukázok szerint. Érsek Zsolt lapzártánkig nem válaszolt megkeresésünkre.
origo.hu
Meghalt a kisfiú, akit agyevő amőba támadott meg a párkányi fürdőben
