Kis magyar bormarketing

Nemrég nyerte el vörösbor kategóriában Bács-Kiskun megye bora címet a Brilliant Holding Kft. 2003-as évjáratú Hajósi Merlot-ja, míg a rozéban a Frittman Testvérek 2005-ös Kékfrankos Roséja, a fehérbor kategóriában pedig Birkás Zoltán szintén 2005-ös évjáratú Arany Sárfehér bora nyert. A díjat és az azt igazoló matricát a fehérbor és rozé kategóriában egy-egy, a vörösbor kategóriában három évig viselhetik a nyertesek. Az egyik díjazottal a hazai borviszonyokról beszélgettünk.

Munkatársunktól
2006. 08. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A díjak értékéről és a hazai borpiaci viszonyokról Kőfalvi Magdolnát, a Brilliant Holding Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük, aki jelentős sikerként értékelte az elismerést, kitérve arra, hogy a megyében a három borvidék borai küzdöttek meg egymással. Itt található ugyanis a Kunsági, a Hajós– Bajai borvidék, és átnyúlik ide a Csongrádi egy része is, ami érdekes alapot teremt az itteni versenyeknek. A borait túlnyomórészt külföldön – Németországban, Svédországban, Finnországban, Csehországban, Szlovákiában, Japánban és újabban az Egyesült Államokban – értékesítő cégvezető azonban a díjat azért is nagyra értékeli, mert meggyőződése, hogy segíti a hazai értékesítést.
Kőfalvi Magdolnának markáns véleménye van a hazai bormarketingről is, amely megfogalmazása szerint annak ellenére nem működik – hiszen nincsenek tisztázva a pénzügyi alapok –, hogy a szakma sokat tett és tesz érte. – Amíg a magyar bornak nem teremtjük meg az imázsát külföldön, addig nem tudunk előrelépni. Bordeaux sem úgy termett a világra, hogy mindenki ismerte, hanem az ottaniak tudatosan építették fel hírnevét. Itthon hiába alakult meg a Bormarketing Kht., ha a működését még mindig nem segítik a jogszabályok, amelyek hiánya miatt a borászok a kht. tevékenységéhez, a tulajdonképpeni marketingmunkához szükséges literenkénti nyolc forintokat be tudnák fizetni – mondta Kőfalvi Magdolna, aki szerint ha a kht. már egy éve működne, akkor is késő lenne.
A borászat vezetője nem volt kedvező véleménnyel az uniós borreformról sem. Kiemelte, hogy miközben az unió a borpiac nyitására törekszik, hiszen a közösség területére 2007-től vámmentesen érkezhetnek a chilei borok – és ezt a vámmentességet igyekszik elérni az USA, Ausztrália és Új-Zéland is –, addig a jelenlegi reformelképzelések nem segítik az EU-s borászokat. Brüsszel szemet huny az olyan belső diszkriminációk felett, mint amit a csehek „elkövettek”. Ők ugyanis levédték a „frankovka” nevet, és kikötötték, Magyarország kékfrankos néven nem szállíthat bort Csehországba. – Márpedig ez a fajta nálunk elterjedt, de úgy tudom, itthon eddig nem történt lépés a rendelkezés ellen, viszont velünk ellentétben az osztrákok, ahol szintén jelentős nagyságú kékfrankosültetvények találhatók, legalább a hangjukat hallatják, tiltakoznak, hiszen ez egyfajta, az unión belüli diszkrimináció. Ami persze azt jelenti, hogy egy-egy kitüntető elismerés mellett mindig akad olyan momentum, amely gátolja a magyar borok világpiaci elismerését – tette hozzá Kőfalvi Magdolna.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.