Külföldi szereplő uralja a hazai devizapiacot – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank frissen közzétett tanulmányából. Az írás azt vizsgálja, hogy kik, miért és milyen módon kereskedtek a magyar piacokon, s az egyes szegmensekben mely befektetői csoportoknak volt meghatározó szerepük 2003 és 2005 között. A devizapiacon a Deutsche Bank, az UBS, a Citigroup, a HSBC, a Barclay’s, a Merrill Lynch, a JP Morgan Chase és a Goldman Sachs bonyolította le a legnagyobb forgalmat, a hazai bankok szerepe pedig arra korlátozódott, hogy a piaci szereplők között árjegyzőként közvetítsék az ügyleteket. A piacon a hazai bankok közül tízen folytatnak rendszeres árjegyzést.
A kereskedés módját tekintve a vizsgált időszakot szét lehet választani két, egymástól elütő részre. A 2003 januárjától 2004 júniusáig terjedő időszakban a külföldiek akkor vásároltak forintot, ha erősödött az árfolyam, s akkor adták el, ha az értéke gyengülni kezdett. Ez a magatartás a pozitív visszacsatolásos kereskedés. Azóta azonban a negatív visszacsatolásos modell dominál, vagyis nagyobb erősödést látva a kereskedők azonnal elkezdik eladni forintjukat, s akkor vásárolnak, ha az árfolyam gyengül. A külföldi szereplők államkötvény-piaci viselkedéséről a tanulmány megállapítja, az előző két évben jelentősen nőtt a befektetők aktivitása a másodpiacon. Magyarán a külföldiek már nem tartják hasznosnak a vegyél és tartsd típusú stratégiát, s hasznukat külföldön realizálják.

Megszólalt halálfélelméről és súlyos műtétjéről a TV2 sztárja