Hírmagyarázók szerint egyetlen lényegi oka van annak, hogy az északkeleti államban kedden rendezett előválasztáson rekordokat döntő arányban részt vevő demokrata szavazók (280 ezer fő) ötvenkét százaléka Lamontot részesítette előnyben, míg Liebermannak csak 48 százalék jutott. Ez az ok pedig nem más, mint hogy az eddigi szenátor hűségesen támogatja a republikánus George W. Bush elnök iraki háborús politikáját akkor, amikor az ország meghatározó része és a állam közvéleménye is szembefordult azzal, nem beszélve a demokrata párt többségéről. A Liebermannál jóval fiatalabb Ned Lamont – aki korábban Greenwich város tanácsának tagjaként politizált – ezzel szemben háborúellenes beállítottságú kábeltévé-hálózatok ügyvezetőjeként vált ismertté, ami úgy tűnik, nyerő volt a helyi demokrata szavazók körében. A kampányban ráadásul csatlakozott az amerikai katonák azonnali hazahívását kezdeményező felhíváshoz, ami szintén hozzájárulhatott győzelméhez, arról nem is beszélve, hogy stábja folyamatosan emlékeztette a szavazókat Lieberman kötődéseire. A szenátor szerint viszont ellenfele a pártoskodás irányába taszítja Amerikát, ami távol áll a demokraták hagyományaitól.
Az eredmény bejelentését követően a párt vezetése azonmód kiállt a győztes jelölt mellett, ami már csak azért is logikus lépés, mert a novemberi törvényhozási kampány fő témája országosan is ugyanaz, mint ami Connecticutban is volt. A demokraták a helyi témák helyett ugyanis most azzal próbálják elhódítani a képviselőházi és a szenátusi többséget a republikánusoktól, hogy az iraki és a terrorizmus elleni háború elhibázottságára hívják fel a választók figyelmét. Bár Bush részt vesz a kampányban, a republikánus jelöltek igyekeznek függetlenségüket hangsúlyozni a népszerűtlenné vált kormányzattól, nehogy osztozniuk kelljen a Fehér Ház kudarcaiban. Lamont győzelmi beszédében a demokrata egység megőrzésére, a Bush-ellenes fellépés következetes folytatására szólított, utalva arra, hogy nem javasolja Lieberman független indulását, bár szerinte ez novemberben inkább a republikánus szenátorjelölt esélyeit rontaná.
Lieberman – akit a világ a vitatott kimenetelű 2000-es elnökválasztás demokrata jelöltjének, Al Gore-nak az alelnökjelöltjeként ismer – azonban nem hallgat legyőzőjére, és máris bejelentette, hogy „független demokrataként” igenis megméretteti magát. Megfigyelők szerint a háborúpárti, Izraelért is lobbizó szenátor már fél éve készült erre az eshetőségre, és össze is gyűjtötte a független induláshoz szükséges aláírásokat – mintha csak tudta volna, hogy véleménykülönbsége pártjának többségével előbb vagy utóbb nyílt konfliktussá terebélyesedik.
A republikánus vezetés kárörvendően kommentálta az eredményt: Ken Lehman pártelnök szerint a demokraták éppen akkor vállalják fel az elszigetelődés, a defetizmus és a hibáztassuk Amerikát mindenekelőtt politikáját, amikor különösen veszélyes hátat fordítani a világ ügyeinek.

Megszólalt halálfélelméről és súlyos műtétjéről a TV2 sztárja