Az Európai Központi Bank (ECB) és a brit jegybank múlt heti alapkamat-emelései után ma az amerikai szövetségi jegybank, a Federal Reserve (Fed) dönt az irányadó ráta helyben hagyásáról vagy 25 bázispontos ismételt megemeléséről. Gazdasági elemzők egyelőre szünetet jósolnak, és inkább a változatlan alapkamatot valószínűsítik, amely megtörné a 17 egymást követő 25 bázispontos szigorítási tendenciát. A Fed nyílt piaci bizottságának azt kell mérlegelnie, hogy a jelenlegi inflációs várakozásokat a gyorsan bővülő gazdaság vagy inkább az energiaárak időszakos emelkedése okozza, illetve hogy a vállalatok és háztartások mennyire építették bele a pénzromlási várakozásaikba a magasabb árakat. A jegybank tisztségviselői az inflációs nyomás ellenére is valószínűleg arra hajlanak, hogy a lassuló ütemű gazdasági növekedés mellett most egyelőre nincs szükség további szigorításra, így újabb kamatemelés nélkül is kezelhető az inflációs probléma.
Azt sem lehet kizárni, hogy a pénzromlástól való félelmek, a magas nyersanyagárak, az ingatlanpiaci növekedés és a fogyasztás bővülése, valamint az általánosan kedvező konjunktúra miatti kamatemelési hullám elérheti a Fedet is – hangsúlyozta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint Ausztráliától Angliáig megfigyelhető az irányadó ráták lassú emelkedése. Az ECB tavaly december óta már negyedszer szigorított, és Jean-Claude Trichet elnök többször utalt arra, hogy a jelenlegi háromszázalékos alapkamat után még mindig túl alacsony a központi kamatszint. Az év második felére már háromszázalékos évesített ütemben bővülő eurózóna gazdasága miatt a piacok még az idén két szigorítást várnak az ECB-től, amely az év végére 3,5 százalékos alapkamatot jelenthet.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség