Magyarország megérett a szanálásra?

A nyugati lapok elemzőinek többsége elégedetlenkedve tekint a Gyurcsány-csomagra. Szinte egyöntetűen állítják, Magyarország pénzügyi rendbetételre, átszervezésre és szerkezetátalakításra érett. Gondot okoz, hogy hazánknak nincs céldátuma a közös uniós valuta átvételére. Megemlítik, hogy az Európai Unió gyakorlatilag nem tudja Magyarországot sem felügyeleti intézkedésekkel, sem pedig büntetőfizetésekkel fenyegetni, mivel az ország nem tagja az euróövezetnek. Ám lehetőség van arra, hogy a közösség visszatartsa az unió kohéziós alapjából folyósítandó pénzeket. Az ország jó hírén esett csorbákat – különösen a hitelminősítők lerontásait – nehéz lesz kiköszörülni – derül ki a tudósításokból.

Dörgölik a szemüket a magyarok, a második Gyurcsány-kormány eskütétele óta ugyanis mindennap szembesülnie kell a tízmillió állampolgárnak valamilyen rossz hírrel, amelyeket aztán a pénztárcájukon is meg fognak érezni – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) összeállításában, amely részletezi a Gyurcsány-csomagot. A kormánynak „korrigálnia kell” a választások előtti bejelentéseit, azonban nem számolt azzal, hogy a magyarok másra voksoltak: a többi között a korábbi évek fogyasztási szintjének fenntartására, no és a gazdaság növekedésére. A vezető német konzervatív lap szerint hazánk megérett a szanálásra, vagyis egy különleges eset az Európai Unió egészében. A FAZ szakértői úgy fogalmaznak: itt az ideje a pénzügyi rendbetételnek, az átszervezésnek és a szerkezetátalakításnak. Az elemzők szerint a szanálást alátámasztja, hogy a Standard and Poor’s intézet a nyáron hazánk adósi besorolását lerontotta. Annak ellenére tette ezt a hitelminősítő, hogy időközben a Gyurcsány-csomag elemei is kiszivárogtak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kitér arra is, hogy a forint az elmúlt időszakban jelentősen gyengült, és a térség „bizonytalan” valutája lett.
Az ugyancsak német Handelsblatt arról tudósít, hogy Magyarország helyre kívánja állítani államháztartási politikájának hitelességét, s az euróövezethez való csatlakozásra akar összpontosítani. Ugyanakkor a tekintélyes gazdasági-pénzügyi újság megjegyzi: az átdolgozott konvergenciaprogram valószínűleg semmifajta hivatalos céldátumot nem tartalmaz majd az euró bevezetésére. A Handelsblatt szerzője hangsúlyozza, hogy Veres János pénzügyminiszter az euró bevezetését legkorábban 2011-re tervezi. A problémát az okozza, hogy szakértők erre az évre 10,1 százalékos költségvetési hiányra számítanak, ami európai uniós rekordnak számítana. (Mint ismert, az uniós tagállamok számára előírt stabilitási paktum legfeljebb háromszázalékos államháztartási deficitet irányoz elő.) A német napilap leszögezi: hazánknak már 2008-ra három százalék alá kellett volna csökkentenie a hiányt, és elemzők nem tartják kivitelezhetőnek a pénzügyminiszter által bejelentett időpontot. A Handels-
blatt kitér arra is, hogy az Európai Unió gyakorlatilag nem tudja Magyarországot sem felügyeleti intézkedésekkel, sem pedig büntetőfizetésekkel fenyegetni, mivel az ország nem tagja az euróövezetnek. Ám lehetőség van arra, hogy a közösség visszatartsa az unió kohéziós alapjából folyósítandó pénzeket.
A brit Financial Times arról cikkez, hogy a korábbiaknál „óvatosabb” euróbevezetési tervet készített Magyarország. A pénzügyi napilap ismerteti Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azon közlését, hogy három év múlva Magyarország teljesítheti az eurócsatlakozáshoz támasztott valamennyi pénzügyi feltételt. A tekintélyes újság szerzője hozzáteszi: több elemző kevés valószínűséget ad annak, hogy 2014 előtt sor kerülhet a közös uniós pénz bevezetésére az országban.
Hamarosan bekövetkezhet a baj Magyarországon, és ehhez már nem kell sok idő – állítja a brit The Economist összeállításában. A gazdasági hetilap szerint a feltörekvő piacok közül Magyarország rosszabb helyzetben van, mint Törökország és Dél-Afrika. Ennek oka: hazánkban a tetemes fizetésimérleg-hiány folyamatosan duzzadó államadóssággal és költségvetési hiánnyal párosul. Az írás részletezi, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kétségbe vonta a bejelentett program megfontoltságát és hitelességét. Az IMF szerint az átmeneti intézkedések rövid időre megnyugtatták ugyan a piacokat, ám az ország továbbra is sérülékeny marad.
A The Wall Street Journal európai kiadása (WSJE) azt írja a Gyurcsány-csomag kapcsán, hogy hiányoznak a strukturális reformtervek. A lap ismerteti az államháztartási hiány alakulására vonatkozó adatokat és a forintnak az euróhoz viszonyított árfolyamesését, majd így folytatja: „A befektetők úgy érzik, a kormány már oly gyakran ígérte meg költségvetési ígéreteinek betartását, hogy ez az ígéret immár nem hangzik hihetőnek.”
Szigorú takarékossági csomag címmel jelentetett meg írást a Die Presse című osztrák napilap. Az összeállítás szerint a karcsúbb és hatékonyabb állam mottójával a közszférában akar megtakarításokat elérni a magyar kormány. A Die Presse megállapítja, hogy a kabinet rendkívül nehéz évekkel néz szembe, hiszen rekordokat dönt a hiány, amit az euróbevezetés miatt le kell faragni. Korábban az osztrák napilap azt írta, hogy nem érti a koalíció jó szereplését a magyarországi választásokon, mert összeomlás előtt áll a gazdaság.