Alig vártam már, hogy illetékes helyen bejelentsék, kik a tűzijáték-katasztrófa felelősei. Én előre tudtam. Beosztottak a tettesei a tragédiának, rajtuk verik el majd a port. Vagy a vihar a bűnös. Az első reagálás a sokszereplős pánik, a második (ez már kevesebb résztvevővel) a felelősök felkutatása, a harmadik (ez most van) a számonkérés, a vele járó büntetés.
Elvégre felelősnek lennie kell, ez világos. Szilvásy vagy Demszky mégsem lehet az – ez is világos (a posztkommunizmusban). Most épp bágyadt és gusztustalan kísérlet történik: legyen néhány középkáder a fekete bárány. Persze, kilóg a lóláb, ebből még palotaforradalom is lehet, az meg most különösen nem kell, eresztékeiben recseg-ropog a koalíció, és Demszkyre is rászámoltak már párszor… Az igazán jó, és az illetékesekre jellemző az lenne, ha a fejükhöz kapva azt mondanák: legyen a felelős a vihar! Döbbent csend lesz a koalíciós vezérek zárt tárgyalásán, míg végre a legrafináltabb felkiált: Igen, ez az! A vihar! Nem küldött időben e-mailt arról, hogy érkezik! Ekkor majd az egész terem ujjong. Hát persze, a vihar! Meg vagyunk mentve!
És másnap az egész sajtó szalagcímekben közölheti: A kormány mélységesen elítéli a vihart. Alcím: Szilvásy, Demszky és társaik ártatlanok. Esetleg: Orbán összejátszott a viharral – ő küldte.
origo.hu
Galambos Lajos lenyúlt félmilliója sokkolta az országot
