Milliós bírság borsószedésért

Sokba került a borsószedés egy kartali gazdálkodónak, aki napszámosok segítségével próbálta meg betakarítani a termést. A munkaügyi ellenőrzés eredményeként 1,6 millió forintra büntették – várható bevétele 150 ezer forint lett volna.

Munkaügyi szabálytalanság elkövetése miatt 1,6 millió forintra büntette az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelősége Zámbó Istvánt. A kartali őstermelőre azért rótták ki ezt a büntetést, mert egy kisholdnyi (körülbelül 0,6 hektár) borsóföldjén napszámosokkal szedette a borsót. A munkabér a munkaügyi felügyelőség jegyzőkönyve és határozata szerint kilónként 40 forint vagy 20 forint és néhány kiló borsó lett volna. A termelő 150 ezer forintos bevételre (nem haszonra!) számított, erről azonban le kell mondania, mivel az ellenőrzés miatt a munka félbeszakadt, a borsó megkeményedett, feldolgozásra alkalmatlanná vált, ezért a le nem szedett termést be kellett szántani.
Az őstermelő a határozat ellen 64 ezer forintnyi illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel élhet, illetve ha a munkaügyi bírság egy összegben megfizetése aránytalan nehézségeket okoz neki, akkor 2200 forint összegű illetékbélyeggel ellátott részletfizetési kérelmet terjeszthet elő. A leszázalékolt Zámbó István beadta a fellebbezést, munkatársunknak azonban jelezte, a bírság akkora, amennyi pénzt a felesége nem keres egy év alatt. Megkerestük az illetékes munkaügyi központot is, ahol az ellenőrzést vezető felügyelővel nem sikerült beszélnünk, viszont közölték velünk, hogy hivatalból nem adhatnak semmiféle felvilágosítást.
A munkaügyi központokban kell az alkalmi munkavállaláshoz szükséges kiskönyveket igényelni, amelyeket zömmel erdélyi munkavállalók és cigányok váltanak ki. Ehhez többek között érvényes személyi igazolvány is szükséges, ami gyakran nincs. Ha valaki alkalmi munkát vállal, akkor az abból befolyó pénz jövedelemként jelentkezik nála, ha viszont van jövedelme, akkor nem jogosult segélyre, illetve a segélyből levonják a munkavállalásból származó jövedelmét, ezért a romák hajlamosak nem kiváltani a kiskönyvet, és anélkül vállalnak alkalmi munkát.
Az esetről megkérdeztük Obreczán Ferencet, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének főtitkárát, aki elmondta, hogy már korábban, 2002-ben kezdeményezték az alkalmi munkavállalás feltételeinek könynyítését, de eddig semmi nem történt az ügyben. – A bírság irreálisan magas, ennyi pénzt ez az őstermelő képtelen kifizetni, még akkor is, ha eladja azt a darabka földjét, hiszen az is jóval kevesebbet ér a büntetés összegénél. A büntetéssel csak azt érik el, hogy ez az őstermelő felhagy kiegészítő jövedelemtermelő tevékenységével – mondta.