Megfigyelők szerint a döntést személyesen bejelentő államfő meglehetősen fáradtnak és gondterheltnek tűnt, s egyáltalán nem csinált titkot abból, hogy az elhatározás számára nem volt könynyű. Tisztában van ugyanis a választások eredményeként kialakult helyzet bonyolultságával, amelyből következően nagyon nehéz ma olyan valakit javasolni a kormányfői tisztség betöltésére, akit az ország keleti és nyugati részén egyaránt fenntartás nélkül elfogadnak. Juscsenko azzal a kérdéssel fordult a nemzethez, hogy legyen megértéssel döntésével szemben, hiszen meglehet, ezzel olyan kivételes lehetőség nyílt meg előttünk, hogy képesek leszünk valóra váltani mindazt, amiről a narancsos forradalom napjaiban a majdanon beszéltünk és azóta is állandóan napirenden szerepel, nevezetesen a Dnyeper két partja politikai értelemben vett egységének és egyetértésének a megteremtését.
Tegnap délelőtt pedig nyilvánvalóvá vált az is, hogy az államfő személyéhez kötődő Mi Ukrajnánk párttömörülés parlamenti frakciója is csatlakozik az újjáalakuló koalícióhoz. A Régiók Pártjával aláírt memorandumról Roman Zvarics, a tömörülés egyik vezetője elmondta, hogy a dokumentum képezi az alapját az új, négypárti nagykoalíciónak, amelynek tevékenysége a nemzeti egységről elfogadott egyezményre épül. Csakhogy ezt az egységet még a Mi Ukrajnánkon belül sem mindenki azonos módon ítéli meg. A párt egyik meghatározó tagja, Mikola Katerencsuk képviselő például bejelentette: nem hajlandó csatlakozni a nagykoalícióhoz, és másokkal együtt azzal a kéréssel fordul a parlamenthez, hogy tegyék lehetővé számukra egy frakcióközi képviselői csoport létrehozását. Katerencsuk szerint a Mi Ukrajnánk képviselőinek többsége sem fogja megszavazni Janukovics kinevezését.
De nincs ínyére a mi Ukrajnánk csatlakozása Petro Szimonenko kommunista pártelnöknek sem, aki kategorikusan ellene van annak, hogy ezáltal egy új koalíciót hozzanak létre. Szerinte ugyanis a Régiók Pártja és a Mi Ukrajnánk között létrejött megállapodásnak az a célja, hogy válságellenes koalíció felbomlását idézzék elő. Ennek ellenére, igaz, némi fenntartással, de tegnap délután Szimonenko is ellátta kézjegyével a nemzeti egységről szóló egyezményt, amelynek aláírását csak Julija Timosenko utasította el. A politikus asszony a „narancsos tábor kapitulációs jegyzőkönyvének” nevezte a dokumentumot, leszögezve, hogy az „árulás az ukrán politikai közegben mára fertőző betegséggé lett, ám terjedési módja még tisztázatlan”.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
