Számos ponton átírná az MSZP az SZDSZ-es irányítású szakminisztérium elképzelését. – Egészségügyi munkacsoportunk utóbbi hetekben tartott ülésein kiderült, mely kérdésekben értünk egyet és melyekben vannak viták – fogalmazott Katona Béla, az MSZP frakcióvezető-helyettese.
A vizitdíjról például eltérőek az álláspontok. A szocialisták nem tartják reformértékűnek a szaktárca elképzeléseit, azt a betegek megsarcolásának tekintik, ezért mást javasolnak. Minden egészségügyi szolgáltatás után számlát kellene adni a betegnek, amelyen közérthetően fölsorolnák az elvégzett vizsgálatokat, beavatkozásokat és azok költségét. Az összeg egy részét a páciensnek kellene megfizetnie. Nem tudni, hogy az önrészt százalékos arányban határoznák-e meg, vagy más módon. A betegnek alá kellene írnia a számlát, csak annak alapján tudna a szolgáltató elszámolni a biztosítóval. Így a páciens is ellenőrizhetné, hogy minden olyan vizsgálatot és kezelést elvégeztek-e, ami után a háziorvos, a szakrendelő vagy a kórház fölvenné a finanszírozást az egészségbiztosítótól. Katona Béla hozzátette: ki kell dolgozni a kedvezmények és a mentesség rendszerét. Az alanyi jogon járó szolgáltatások, például a sürgősségi ellátás után biztosan nem kellene fizetni. Szerinte a technikai feltételek nagyrészt már most is adottak. Leszögezte: ezt a rendszert nemcsak be lehet vezetni januártól, hanem be is kell. Az Egészségügyi Minisztérium eddig fix összegű, 300–500 forintos vizitdíjban gondolkodott.
*
Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke elmondta: nem ismeri a részleteket, így arról nem is tud nyilatkozni. Alapvetően nem támogatják, hogy a betegeknek önrészt kelljen fizetniük, nevezzék azt vizitdíjnak, étkezési hozzájárulásnak vagy számla alapján fizetendő önrésznek.
Nem ért egyet a szocialista frakció a több-biztosítós rendszer esetleges bevezetésére vonatkozó döntés előrehozatalával sem, s azt javasolják, hogy 2006 vége helyett a kormányprogramban szereplő időpontban, azaz 2007 végén döntsenek erről. A döntés felgyorsítását egyébként maga a miniszterelnök jelentette be másfél hónapja, amivel az SZDSZ maximálisan egyetértett. Katona Béla szerint azonban több idő kell ahhoz, hogy felelősségteljesen dönthessenek. Érdekes, hogy Molnár Lajos egészségügyi miniszter és Béki Gabriella (SZDSZ) pénteken szinte már tényként beszéltek a több-biztosítós rendszer bevezetéséről. Az SZDSZ egyébként tegnap közleményben tudatta, ragaszkodnak az előre hozott döntéshez.
Arra a kérdésre, hogy a koalíció szakítópróbája lehet-e, ha ebben a kérdésben nem egyeznek meg, a frakcióvezető-helyettes úgy felelt: „mindenben megegyezünk majd”.
– Nem támogatják a szocialisták, hogy a gyógyszerár-támogatási rendszer átalakítása a dobozdíjas rendszerre való átállást eredményezze – ezt már Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke mondta. Mint ismeretes: a minisztérium egyik javaslata szerint ez azt jelentené, hogy bármely tb-támogatott medicináért 100, 600 vagy 1200 forintot kellene fizetni a patikákban. Ehelyett inkább a jelenlegi százalékos és fix összegű támogatási rendszert csiszolná tovább az MSZP. Pontos szabályokat szeretnének arról, hogy melyik gyógyszert hol írhatják föl, s nem zárják ki azt sem, hogy az orvosoknak meghatároznának egy pénzkeretet, s ha annál nagyobb összegű tb-támogatás jár a fölírt szerekhez, akkor azt indokolniuk kellene.
A patikaliberalizációnak olyan elemeit támogatják, amelyek segítik, hogy vidéken ott is legyen gyógyszertár, ahol most nincs, és javuljon az ügyeleti rendszer.
A két képviselő szerint a nézetkülönbségek nem jelentenek konfliktust a koalíciós partnerek között. Úgy fogalmaztak: csak kisebb részletekben vannak viták, teljes az egyetértés a reform szükségességéről és fő céljáról, így az igazságosabb, egyenlő hozzáférést garantáló, jobb minőségű ellátást nyújtó egészségügyről.
Abban sincs vita, hogy nemzeti kockázatközösségen alapuló, szolidaritás elvű legyen az új rendszer. Abban sincs, hogy mihamarabb meg kell teremteni az egyéni járulék-nyilvántartás rendszerét és meghatározni, hogy mely szolgáltatások járnak alanyi jogon és melyek biztosítotti jogviszony alapján.
Egyetértenek azzal is, hogy ki kell jelölni a súlyponti kórházakat, amelyekre a fejlesztéseket koncentrálják, és dönteni kell a többi intézmény sorsáról. Meg kell határozni, hogy melyiknek legyen a fő profilja az ápolás, a rehabilitáció és az idősgondozás.
origo.hu
Agyhalottnak, Soros-ügynöknek nevezi saját EP-képviselőit Magyar Péter - itt az újabb hangfelvétel!
