A bizonytalanságot az okozza, hogy semmilyen nyilvántartás nem létezik a színlelt szerződések korábbi és jelenlegi számáról, így csupán a sok tíz-, akár százezer ilyen jogviszonyról szóló becslések lehetnek irányadók. A színlelt szerződéseket június végéig lehetett következmények nélkül átalakítani: ha az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) ezután bukkan ilyen jogviszonyok nyomára, a munkáltatóra az adókülönbözet megfizetése és súlyos bírságok várnak. A szerződések megszüntetését azonban csak akkor kellett – július 31-ig – bejelenteni az APEH-nak, ha az adóhatóság korábban lefülelte az adó- és járulékelkerülésen ügyködő cégeket. Amennyiben a munkáltató mind a felszámolásra, mind a bejelentésre vonatkozó kötelességének eleget tett, mentesülhetett az APEH-határozatokban szereplő tételek megfizetése alól. Egyelőre tehát csak annyit tudunk, hogy a június végi adatok szerint 158 adózó 3406 fő jogviszonyának a rendezéséről számolt be az adóhatóságnak, a jogerős adókülönbözetek, bírságok és pótlékok összege megközelíti a hárommilliárd forintot. Az APEH június 30-ig 105 adózó esetében hozott határozatot utólagos adómegállapítás részeként, ez 2330 dolgozót jelent. E 105 munkáltatóból 64-en már teljesítették bejelentési kötelezettségüket, így ők már biztosan mentesülnek a súlyos összegek megfizetése alól.
Ezek a számok azonban csak a töredékét képviselik a színlelők körének. Az, hogy az adóhatóság a jövőben is bukkan-e hamis jogviszonyokra, valamint hogy a bejelentést tevők valóban makulátlan helyzetet teremtettek-e, a jelenleg már folyó ellenőrzések során derül ki. Lapunk kérdésére az APEH közölte: a színlelt szerződések helyzetéről és fellépésük eredményességéről csak e vizsgálatok lezárása után adnak értékelést.
A színlelt szerződésekkel szorosan összefügg az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) sorsa, a nemrég bevezetett adónem ugyanis bizonyos ágazatokban pontosan a jogszerűtlen munkaviszonyok kiváltására szolgál. Emlékezetes, hogy az adócsomag megalkotásakor felvetődött az ekho megszüntetése, a kormány azonban végül december 31-ig adott időt arra, hogy az adónem beváltsa a hozzá fűzött reményeket. Ez számukra 10 ezer ekhós adózót jelent. Ezért van különös jelentősége annak, hányan is élnek a viszonylag kedvezményes adózási formával. Erről azonban szintén nincs kimutatás, mivel az ekhózás szándékát nem az adóhatóságnál, csupán a kifizetőnél kell jelezni. Vagyis a közterheket ily módon lerovók pontos száma csak jövőre, a havi adó- és járulékbevallás teljes körűvé válása után derül ki.
Jelenleg annyit lehet tudni, hogy az év első felében 790 millió forint folyt be ebből az adónemből az állami büdzsébe, ami az ekho 35 százalékos adóterhelését figyelembe véve 2,2-2,3 milliárd forintos bruttó összes jövedelmet takar. Bruttó 200 ezer forint körüli bérekkel számolva ez azonban csak akkor jelentene 10 ezer adózót, ha mindenki csak egyszer fizetett volna. Ebbe a csapdába az utóbbi napokban a sajtó egy része bele is sétált, később azonban helyesbítettek: mivel az ekhósok is havonta adóznak, érdemes ezeket az adatokat alapul venni. A júniusi 220,1 milliós befizetés tehát pusztán 3000 körüli adózót takar. Mivel ez a hónap volt az utolsó, amikor még számítani lehetett az APEH elnézésére, az adónem sorsát valószínűleg a júliusi adatok vetítik előre, amikor is már valamennyi potenciális ekhózó ily módon adózott. Ezeket az adatokat augusztus közepén teszi közzé a Pénzügyminisztérium.
Fókuszban a vendéglátás. Mint azt korábban megírtuk, az adóhatóság első fél évben a vendéglátóiparban végzett ellenőrzései során kiderült, hogy a vendéglátásban a munkavállalók több mint felét szabálytalanul foglalkoztatták az ellenőrzött cégek – a felügyelők ebben az időszakban a bírságok 15–16 százalékát ezen a területen szabták ki –, s az is világossá vált, hogy a színlelt szerződések közel negyedét ebben az ágazatban kötötték meg.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
