Nincs felelőse az aknarobbanásnak

Bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a május 23-i, szolnoki halálos aknabaleset ügyében. Kiderült: a gránátfejben hatástalanítás után is maradt robbanószer, s ez okozott detonációt. Felelőst azért nem tudott megnevezni az ügyészség, mert a hatástalanításokról a honvédség nem vezet nyilvántartást.

2006. 08. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem talált felelőst a Budapesti Katonai Főügyészség (BKF) a május 23-i, szolnoki halálos aknabaleset ügyében, ezért bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást – tájékoztatta lapunkat Ács Tibor szóvivő a Magyar Hírlap tegnap megjelent cikke nyomán. A balesetben meghalt a honvédség egyik legtapasztaltabb tűzszerésze, Kiss Róbert őrnagy, két munkatársa pedig súlyosan megsérült. A szóvivő elmondta: a szakértők szerint az évekkel korábban hatástalanított, más hasonló gyakorlaton is használt gránátfejben visszamaradt robbanóanyag okozta a tragédiát.
A vizsgálat eredménye szerint a tűzszerészek a megszokott módon vették fel a hadianyagot a raktárból, majd az erre a célra használt speciális járművel szállították az eszközt a kiképzés helyszínére. Felelőst azért nem tudott megnevezni az ügyészség, mert a hatástalanításokról a Magyar Honvédség nem vezet nyilvántartást, márpedig így nem lehetett visszakeresni, hogy ki hibázott. Ezért az ügyészség határozatában jelezte a vezérkari főnöknek, Havril András vezérezredesnek a hibát. A szakértői vélemények alapján több pontban ajánlásokat fogalmaztak meg a nyilvántartási rendszer tartalmára. Ezek szerint rögzíteni kellene, hogy ki, mikor, hol, milyen robbanószerkezetet, milyen eljárással hatástalanít. A rendszerben el kell különíteni a hatástalanítást végző és az azt ellenőrző személy munkáját. Az ügyészség a további balesetek elkerülése céljából azt ajánlja a honvédségnek, hogy ne csak mechanikusan, hanem kémiai úton is távolítsák el a robbanóanyagot a szerkezetből. Ez azonban költséges eljárás.
Emlékezetes: a Magyar Honvédség szolnoki Béketámogató Kiképzőközpontjának gyakorlóterén május 23-án a tűzszerész és hadihajós ezred szakemberei aknaismereti foglalkozást tartottak a nemzetközi megfigyelői tanfolyam hallgatóinak. Kiss Róbert és két munkatársa azt akarták szemléltetni, hogy egy kilőtt gránáttest is veszélyeket hordoz magában. Gyutacsot és távirányítást szereltek a hatástalanítottnak hitt aknára, s éppen azt próbálták ki, hogy a vezeték nélküli szerkezet milyen messziről lép működésbe. Normális esetben ez egy hanghatással járt volna. Tíz méteren belül nyomta meg a gombot a parancsnok, s a gránátfejben viszszamaradt anyag felrobbant.
A honvédelmi tárca médiaosztálya lapunk érdeklődésére annyit közölt, hogy az ügyészség határozatát és az abban foglalt ajánlásokat még nem kapták kézhez, így szakembereik nem tanulmányozták. Ha megérkezik az irat, a honvédelmi miniszter haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.