Nincs felelőse az aknarobbanásnak

Bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a május 23-i, szolnoki halálos aknabaleset ügyében. Kiderült: a gránátfejben hatástalanítás után is maradt robbanószer, s ez okozott detonációt. Felelőst azért nem tudott megnevezni az ügyészség, mert a hatástalanításokról a honvédség nem vezet nyilvántartást.

Nem talált felelőst a Budapesti Katonai Főügyészség (BKF) a május 23-i, szolnoki halálos aknabaleset ügyében, ezért bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást – tájékoztatta lapunkat Ács Tibor szóvivő a Magyar Hírlap tegnap megjelent cikke nyomán. A balesetben meghalt a honvédség egyik legtapasztaltabb tűzszerésze, Kiss Róbert őrnagy, két munkatársa pedig súlyosan megsérült. A szóvivő elmondta: a szakértők szerint az évekkel korábban hatástalanított, más hasonló gyakorlaton is használt gránátfejben visszamaradt robbanóanyag okozta a tragédiát.
A vizsgálat eredménye szerint a tűzszerészek a megszokott módon vették fel a hadianyagot a raktárból, majd az erre a célra használt speciális járművel szállították az eszközt a kiképzés helyszínére. Felelőst azért nem tudott megnevezni az ügyészség, mert a hatástalanításokról a Magyar Honvédség nem vezet nyilvántartást, márpedig így nem lehetett visszakeresni, hogy ki hibázott. Ezért az ügyészség határozatában jelezte a vezérkari főnöknek, Havril András vezérezredesnek a hibát. A szakértői vélemények alapján több pontban ajánlásokat fogalmaztak meg a nyilvántartási rendszer tartalmára. Ezek szerint rögzíteni kellene, hogy ki, mikor, hol, milyen robbanószerkezetet, milyen eljárással hatástalanít. A rendszerben el kell különíteni a hatástalanítást végző és az azt ellenőrző személy munkáját. Az ügyészség a további balesetek elkerülése céljából azt ajánlja a honvédségnek, hogy ne csak mechanikusan, hanem kémiai úton is távolítsák el a robbanóanyagot a szerkezetből. Ez azonban költséges eljárás.
Emlékezetes: a Magyar Honvédség szolnoki Béketámogató Kiképzőközpontjának gyakorlóterén május 23-án a tűzszerész és hadihajós ezred szakemberei aknaismereti foglalkozást tartottak a nemzetközi megfigyelői tanfolyam hallgatóinak. Kiss Róbert és két munkatársa azt akarták szemléltetni, hogy egy kilőtt gránáttest is veszélyeket hordoz magában. Gyutacsot és távirányítást szereltek a hatástalanítottnak hitt aknára, s éppen azt próbálták ki, hogy a vezeték nélküli szerkezet milyen messziről lép működésbe. Normális esetben ez egy hanghatással járt volna. Tíz méteren belül nyomta meg a gombot a parancsnok, s a gránátfejben viszszamaradt anyag felrobbant.
A honvédelmi tárca médiaosztálya lapunk érdeklődésére annyit közölt, hogy az ügyészség határozatát és az abban foglalt ajánlásokat még nem kapták kézhez, így szakembereik nem tanulmányozták. Ha megérkezik az irat, a honvédelmi miniszter haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.