Stroke-ellátás kevesebb helyen

Az agyvérzéses, agyérgörcsös (stroke) betegek ellátását a jövőben csak kijelölt kórházakban finanszírozná a társadalombiztosító. Várhatóan csak 22-23 intézmény fogadná a sürgős ellátást igénylő pácienseket az ország minden pontjáról. A szakma 32 központ kijelölését tartotta volna optimálisnak.

Csak ott kezeljenek stroke-beteget, ahol ehhez megvannak a személyi és tárgyi feltételek – többek között ezzel indokolta a változtatást Molnár Lajos egészségügyi miniszter. Ma ugyanis sokszor olyan helyre, például belgyógyászatra szállítják a pácienst, ahol ezek nem biztosítottak, így csökkennek életben maradási, gyógyulási esélyei – tette hozzá.
*
Nemcsak ez az oka azonban a tervezett intézkedésnek. Tavaly 127 ezer agyi érkatasztrófa ellátása után vették föl a kórházak a viszonylag magas finanszírozást a társadalombiztosítótól, miközben a valós esetek száma nem lehetett több 30–50 ezernél. Ez tarthatatlan – jelentette ki Molnár Lajos. – Reményeink szerint visszaszorulna a valótlan teljesítményelszámolás, ha csak kijelölt helyeken végezhetnének ilyen ellátást – szögezte le.
A szakma a lakosságszám és a földrajzi elhelyezkedés alapján 32 központ kijelölését tartotta volna optimálisnak – mondta Csiba László, a Magyar Stroke Társaság elnöke. Hangsúlyozta: az időtényező nagyon fontos. Akut esetben a stroke után nem telhet el három óránál több a vérrögoldós kezelésig – ami előtt még CT-vizsgálatra is szükség van –, hogy valódi esélyei legyenek a gyógyulásra.
Most mégis úgy tűnik, hogy finanszírozási okok miatt csak 22 vagy 23 intézmény kapja meg a kijelölt centrum minősítést. Arra a kérdésre, hogy időben észlelt tünetnél az ország bármely pontjáról elérhető lesz-e ezen kezelőhelyek valamelyike, Csiba László úgy felelt: ez csak nagyon jól szervezett mentőszolgálattal és a helikopteres mentés fejlesztésével biztosítható. Hozzátette: egy szakmai ad hoc bizottságnak sürgősen tárgyalnia kellene a részletekről, mielőtt a stroke-ellátás „károkat szenved”.
Nagy Zoltán, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főigazgatója is 32 intézményt tartana optimálisnak, de mint mondta, 22-23-mal is működhet jól a rendszer. Szerinte ezzel is javulna az ellátás olyan szempontból, hogy ma csak nagyon kevés, egyébként gyógyulásra esélyes beteg kap megfelelő, vérrögoldós kezelést, egy részük azért marad ki ebből, mert nem a megfelelő kórházba szállítják. Tavaly mindössze 125 ilyen beavatkozást végeztek, miközben 300-400 esetben lenne ez indokolt.
Nagy Zoltán kifogásolta, hogy nemrég szigorítottak a stroke-ellátás finanszírozásán, éppen azokén, amelyeket speciális diagnosztika, tehát CT-vizsgálat előzött meg. Hozzátette: szükség lenne arra is, hogy az akut stroke-betegek kezelésére ne vonatkozzon ezekben a centrumokban a finanszírozási teljesítménykorlát.