A Központi Statisztikai Hivatal szerint a hanyatlást legfőképpen annak tudhatjuk be, hogy az idén nem épül annyi út és autópálya, mint tavaly, ha azonban alaposabban átfutjuk az adatokat, az derül ki, hogy nem csak erről van szó. Átlag feletti, tizenegy százalékos visszaesést produkált ugyanis júniusban az egyik legnagyobb, s az átlagember számára talán legfontosabb alágazat, a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építése. Magyarul: kevesebb lakás épül az idén, mint tavaly.
Az építőipar visszaeséséről szóló jelentés nem okozott nagy meglepetést, hiszen a korábbi, más témakörben készült jelentések már előrevetítették a romló számadatokat.
*
A Gyurcsány-csomag bejelentése óta például a lakáspiacon rendkívül pesszimista mind a befektetők, mind a vásárlók hangulata. Előbbiek jelentős túlkínálatra, eladhatatlan lakások tömegére és a szektor tízszázalékos visszaesésére számítanak, utóbbiak pedig inkább kétszer is meggondolják, bele merjenek-e vágni egy építkezésbe vagy lakásvásárlásba. A GKI és az Al Holding nemrégiben közzétett tanulmánya szerint például a közeljövőben a biztos lakásvásárlók, illetve -építők száma a korábbi 75 ezerről mintegy a felére csökkent a kormány intézkedéscsomagja miatt, s ez a várakozás nyilván borús jövőképet tár az építőipar elé is.
A most publikált KSH-adatok szerint az öt fő feletti vállalkozások termelésének mintegy felét adó közép-magyarországi székhelyű szervezetek számíthatnak a legkomolyabb visszaesésre. Ezek az év első hat hónapjában 1,5 százalékkal termeltek kevesebbet, mint tavaly ilyenkor, de a dél-dunántúli, észak-alföldi és dél-alföldi székhelyű vállalkozásoknál is termeléscsökkenést mutat a statisztika. Növekedésre csupán a közép-dunántúli és az észak-magyarországi vállalkozások voltak képesek.
origo.hu
„Magyarországon a kristály öl, nem a fentanil” – szakértő az Origónak a szigorított drogtörvényről
