Szabályozatlan dinnyepiac

Felére csökkent a dinnye felvásárlási ára. A termelőket ez egyáltalán nem lepte meg, de az igen, hogy a fogyasztók ilyen nagy árzuhanást nem tapasztalnak az áruházakban, boltokban. Az okokat a szabályozatlan piaccal magyarázzák.

Hazánk egyik legjelentősebb dinnyetermelő tájkörzete, a Békés megyei Medgyesegyháza gazdái már régebb óta szorgalmazzák, hogy rendet kellene teremteni a piacon. Közülük Nagy Béla azt állítja, a dinnye esetében teljesen szabályozatlan a nagykereskedelem és a felvásárlás. Példaként említette, amíg egy egyszerű vegyesbolt működtetéséhez számos feltételt szabnak (többek között a szakképzettséget is megkövetelik), a dinnye felvásárlásához szinte semmi nem kell. Rendszerint egy-két hónapra bérelt ideiglenes telephelyen történik a felvásárlás. Ezek az alkalmi kereskedők egymás alá licitálva ajánlgatják a dinnyét a hazai és külföldi piacon. A nagykereskedők ezt a lehetőséget kihasználva különféle ügyes manipulációkkal jutnak így extra profithoz.
Az is gyakran megtörténik – nyilatkozta lapunknak Nagy Béla –, hogy a kiszolgáltatott termelő csak részben kapja meg a felvásárlótól az őt megillető összeget. Az egyik gazdától hallotta, hogy a
dinnye árának mindössze nyolcvan százalékát kapta meg. A felvásárló arra hivatkozott, hogy a munkaügyi felügyelőség megbírságolta, mert feketemunkásokat foglalkoztatott, amikor éppen az ő dinnyéjét pakoltatta.
Az átvevőhelyeken gyakran megforduló termelők arról is beszámoltak, hogy egyes telephelyekre rendszerint az éjszakai órákban kamionszámra érkeznek Macedóniából behozott, szinte ehetetlen, túlérett görögdinnyék. Ezt a medgyesegyházai gazdáktól felvásárolt mennyiséggel együtt szállítják később a bevásárlóközpontokba, és mint hazai árut értékesítik. A felvásárlóknak ez a gátlástalan magatartása súlyos következményekkel járhat a hazai termelőkre nézve. A leértékelt, rossz importdinnye kétségkívül jól jövedelmez, hiszen a behozatal alkalmával elég azt nyilatkozni, hogy az áru csak ideiglenesen kerül hazánkba, csomagolás után továbbszállítják. Ebben az esetben áfát sem kell fizetni.
Nagy Béla azt is elmondta, hogy olykor egyes hazai értékesítő és termelőszövetkezetek sem makulátlanok. Üzleti megfontolásból olyasmire veszik rá a termelőket, ami enyhén szólva csalásnak minősül. Az egyik ilyen szövetkezet szorosan együttműködik egy multinacionális áruházlánccal. Két héttel ezelőtt közölték néhány medgyesegyházai gazdával, akik náluk értékesítették a dinnyét, hogy nem hatvan-, hanem negyvenforintos kilónkénti felvásárlási árról ad számlát az az áruházlánc, ahol eladják majd a dinnyéjüket. Azt is elmondták, hogy miért. Az áruházlánc akciós áron, 49 forintért hozta forgalomba, de ezt csak úgy tudta megtenni, hogy papíron lényegesen olcsóbban vette meg a tényleges árnál, ami akkor 60 forint volt. Ezért cserébe garantálták a gazdáknak, hogy a multinacionális cég akkor is 40 forintot fizet nekik, ha a felvásárlási ár 25 forintra csökken. A többiek most enynyit kapnak érte.

Kisebb vetésterület. Az MTI korábbi közlése szerint az utóbbi három évben 9800 hektárról 6 ezer hektárra esett vissza a dinnye vetésterülete. Magyarországon 2005-ben közel 8 ezer hektáron 198 ezer tonna dinnye termett, amelynek hatvan százalékát exportálják a termelők. A Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adatai szerint a dinnyetermelők árbevétele 2005-ben 6,5-7 milliárd forint körül alakult.