Veres az ég alja, holnap alighanem szél lesz – tartja a költészetbe is bevitt népi tapasztalat. Nem véletlenül vetem papírra e sorokat, ugyanis megbízható hivatkozás híján az Üllői úti szerkesztőség ablakából gyakran kitekingetek, s próbálom eltalálni, hogy milyen idő várható. Amennyiben a horizontot nézve este önök is vörösbe hajló színeket látnak, holnap valószínűleg fújni fog a szél. De az is lehet, hogy ennek ellenére nem fog, sőt elképzelhető, hogy abszolút szélcsendes idő lesz… Most megtörtént, amire már régóta vártam, elnézést kért a meteorológusszakma nevében a meteorológiai szolgálat vezetője azért, mert júliusra hűvös időt jósoltak, holott az átlagosnál is melegebb, szárazabb idő volt. Mint kiderült, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ számítógépes adataira hivatkozva jeleztek esős, hűvös időt, de mint már tudjuk, ennek az ellenkezője valósult meg: szaharai forróság, szavannameleg és néha szaunagőzszerű páratartalom vágott arcul minket. Rekordokat döntött a klímaberendezések és ventilátorok forgalma, sokan a tudatosan későbbre tolt szabadságolások miatt a vízpartok helyett a munkahelyen és a kipufogógázos nagyvárosi utcákon olvadoztak.
Mivel a júliusi pihenést tervezők közül vélhetőleg sok magyar család döntött úgy, hogy a kormányzati szigorítások ellenére még utoljára elmegy üdülni, ám a borús idő miatt nem a Balatonra, hanem inkább Horvátországba, a görög szigetekre vagy Szicíliába, a hazai szállodások és turizmusból élők egynémelyike kártérítési igény bejelentését, per indítását fontolgatja. Mellesleg én úgy érzem, hogy a meteorológusszakma képviselői gyakrabban kérhetnének elnézést a tévedéseikért, ha emlékezetem nem csal, e hét keddjére-szerdájára is a lehűlést követő meleg időt jósoltak. Még egy-két csalódás, és lassan már csak „az is lehet, hogy ilyen idő lesz” hitben olvashatjuk az előrejelzéseket.
Tisztában vagyok vele, hogy az időjárás-előrejelzés rendkívül összetett kérdés, így a meteorológiai szolgálat és az előrejelző vállalkozások szakemberei egy hallatlanul izgalmas feladatot próbálnak megoldani. A Föld atmoszféráját állandó és változó összetételű gázok, cseppfolyós és szilárd anyagok alkotják. A változó összetételű gázok kis mennyiségük ellenére igen fontos szerepet játszanak a légköri folyamatok kialakításában. A számítógépes előrejelzés hibaforrásainak csökkentésére hatalmas erőfeszítések történtek az elmúlt évtizedekben. Az úgynevezett modellezés korlátainak tágítása még napjainkban is komoly feladatot jelent a meteorológiai központok számára. A vízgőz légköri kondenzációja, azaz a felhőképződés és a csapadékképződés például még ma is olyan jelentős folyamat, ami hiányzik az időjárás-előrejelző egyenletrendszerből. Paraméterezés útján kell csatolni a modellekhez a napsugárzás elnyelődését és viszszaverődését a földfelszínen, a légkörben és a felhőkön. A megoldandó egyenletrendszer komplexitása olyan probléma napjainkban, hogy a Clay matematikai intézet tudósai 2000-ben összeállították a XX. század legfontosabb megoldatlan matematikai problémáinak gyűjteményét. Az intézetet alapító amerikai milliárdos egyenként egymillió dollárt ajánlott fel annak, aki a problémákat megoldja. A hét makacs feladvány között az egyik például azt feszegeti, hogy a légköri áramlások leírására is használt Navier–Stokes-egyenletek látszólag egyszerű matematikai alakjából hogyan következik az, hogy az egymáshoz közeli helyről indított részecskék egymáshoz viszonyított pályáját látszólag csak a véletlen befolyásolja.
És akkor még olyan szépséges dolgokról nem is írtam, hogy mi az a „fonalas villám” vagy „száraz zivatar”. „Az emberiség vágya a természet s ezen belül az időjárás folyamatainak megismerése, amely évezredekre nyúlik vissza” – olvasom egy elemi iskolás tankönyvben. És vélhetőleg még eltart egy ideig – tehetnénk hozzá.
De elnézést kérek én is. Mert mi ehhez képest egy hurkasütő balatoni vállalkozó panasza?

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség