Szeptember 1-jétől szorul az ország

A megszorításokról rendelkező törvények számos előírása már szeptember 1-jén hatályba lép. Közülük a jelenleg 15 százalékos áfa húsz százalékra emelése jelenti majd a legnagyobb érvágást, ám ez a szakértők szerint a jelenleg is magas munkanélküliséget tovább növelő csomag mindenkit érint majd.

Több ponton változik ettől a naptól az általános forgalmi adóról szóló törvény is. A legfontosabb – és a megélhetést leginkább nehezítő – módosítás, hogy az eddig 15 százalékos áfakulcs alá sorolt termékek és szolgáltatások az általános húszszázalékos kulcs alá kerülnek. Ebbe a körbe tartoznak például az élelmiszerek, az energiahordozók, az állatgyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök, de az uszodai és a temetkezési szolgáltatás is. A magasabb kulcsot az augusztus 31-e utáni termékértékesítésre és szolgáltatásra kell alkalmazni.
Az áfa változása miatt át kell állítani a bolti pénztárgépeket és a taxamétereket is. (Ezt csak arra jogosult szervizek végezhetik.) Mindkettőre november 30-a a határidő. A különbség az, hogy a taxamétereket az átállításig nem lehet használni, mivel az azok által készített nyugtában szerepel az áfa százalékos kulcsa. Ugyanez a helyzet azokkal a pénztárgépekkel, amelyek számlát is tudnak nyomtatni. Az egyszerűbb pénztárgépek viszont (a 15 százalékos regiszter kiiktatása után) az átállításig is használhatók – tájékoztatott a részletekről a távirati iroda.
Az adóhatóságnak szeptember 15-től lesz joga arra , hogy egy cég adószámát felfüggessze. Ugyanettől az időponttól a felfüggesztett adószámú cég nem vonhatja le és nem igényelheti vissza az áfát.
A változások több ponton érintik a személyijövedelemadó-törvényt is. Szeptember 1-jétől a kamatjövedelem adóköteles lesz. Az adó mértéke húsz százalék, de a nyereménybetéteknél a nyeremény piaci értéke után 25 százalék közterhet kell fizetni. Az adót a kifizető (bank) állapítja meg, vonja le és fizeti be az államnak. A betét tulajdonosának meg sem kell említenie ezt az szja-bevallásában. (A lakástakarék-pénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla továbbra is adómentes.) Szintén húsz százalék adó terheli szeptembertől a tőzsdei ügyleteket. Csak az augusztus 31-ét követően átruházott értékpapír árfolyamnyeresége, illetve az összetett vagy származtatott ügylet nyeresége adóköteles. (Összetett az ügylet, ha azt több tőzsdei részügylet összesített eredményére kötik, és származtatott, ha más tőzsdei termék – például áru, részvényindex, deviza – árfolyamától függ.) A tőzsdén elért jövedelmet – legfeljebb annak mértékéig – csökkenti az árfolyamveszteség, valamint az összetett és származtatott ügyleten elszámolt veszteség.
A nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz) vezetőknek szeptember 5-ig nyilatkozatra kell felhívniuk a számlák tulajdonosait. A nyilatkozat arra vonatkozik, hogy akinek több ilyen számlája van, melyikre kéri a „nyesz-r” jelzést rávezetni. Akinek csak egy számlája van, annak erre az egyre teszi rá a számlavezető a jelet.
Az adóköteles természetbeni juttatások adója 44-ről 54 százalékra növekszik szeptember 1-jén. A naptári évvel azonos üzleti évet követő cégeknek – ezek vannak többségben – azonban csak a jövő évtől kell megemelt adót fizetniük. Szintén 54 százalék a céges telefon magáncélú használata után fizetendő adó is, ez viszont szeptembertől hatályos.
Pénteken életbe lép a minimum-járulékalap is, ami a jelenlegi 62,5 ezerről 125 ezer forintra emeli a járulékfizetés alapját. Nőnek az alkalmazottak keresetéből levont járulékok is: a munkavállalói járulék a jelenlegi egyről 1,5 százalékra emelkedik, az egészségbiztosítási járulék pedig négyről hat százalékra nő.
Önálló törvény született a különadóról és járadékról, amelynek az egyéni és társas vállalkozásokra vonatkozó szabályait szeptembertől kell alkalmazni.
A négyszázalékos különadót (más néven szolidaritási adót) az szja szerint adózó egyéni vállalkozók is kötelesek fizetni. Az adó alapja a bevételek és a költségek különbözete, az átalányadózóknál pedig az átalányadó alapja után kell négy százalék különadót fizetni. Az evás egyéni vállalkozók ilyen adót nem fizetnek. Az egyéni vállalkozóknak negyedévente előleget kell fizetniük ebből az adónemből, de ez a kötelezettség csak jövőre kezdődik. Az idei különadót jövő év február 15-ig kell megfizetni.
A társas vállalkozók (gazdasági társaságok) a belföldön elért eredményük négy százalékát fizetik különadóként. Az adóalap meghatározható arányosítással – akár az egyéni vállalkozóknál –, vagyis az éves adóalap egyharmada után fizetnek, vagy pedig közbenső beszámolót készítenek augusztus 31-ére, s az ezt követően keletkezett eredmény után adóznak. A társas vállalkozókra is vonatkozik a negyedéves adóelőleg-fizetés, de csak a jövő évtől. Ennek ellenére helyzetük hátrányosabb, mint az egyéni vállalkozóké, mivel december 20-ig fel kell tölteniük a különadót, vagyis be kell fizetniük a várható közterhet. A végleges elszámolás határideje a következő adóév 150. napja.