Lemondásra szólították fel az izraeli törvényhozás, vagyis a knesszet képviselői Dan Haluc vezérkari főnököt – számolt be róla tegnap az izraeli Haaretz című lap. A jobb- és baloldali politikusok felháborodásának oka az, hogy Haluc közvetlenül Libanon megtámadása előtt eladta részvényeit, ami a tel-avivi tőzsde árfolyamának nyolcszázalékos zuhanását vonta maga után. A Maariv című izraeli napilap írása szerint a közgazdász végzettségű tábornok július 12-én délben adta el részvényeit, három órával azután, hogy a Hezbollah elrabolt két izraeli katonát, egy időben a libanoni síita szervezet állásai ellen indított izraeli tüzérségi támadással.
Haluc a lapnak megerősítette, hogy egy 120 ezer sékeles (26 ezer dolláros) tranzakciót hajtott végre, de hozzátette: 5400 dollárt vesztett rajta. Egyúttal tagadta, hogy a részvényeladásnak köze lett volna a háborúhoz.
Az MTI beszámolója szerint közben több politikus és kommentátor követelte, hogy hozzanak létre parlamenti vizsgálóbizottságot arról, hogy miképp vezette az Olmert-kormány a háborút. Egy közvélemény-kutatás szerint az izraeliek többsége elégedetlen az offenzíva eredményeivel. A megkérdezetteknek mindössze 3 százaléka vélekedett úgy, hogy Izraelnek sikerült elérnie céljai többségét. Tizenegy nappal korábban még 33 százalék gondolta ezt. Ezzel szemben 58 százalék szerint csupán a célok egy része teljesült.
A közvélemény alakulására aligha gyakorol majd kedvező hatást, hogy katonai tisztségviselők tegnap már a fogolycsere lehetőségét emlegették, tudatva azt is, hogy Izrael tizenhárom libanoni foglyát ajánlhatja fel két elrabolt katonájáért. A nevük elhallgatását kérő nyilatkozók arra viszont nem tudtak válaszolni, hogy Izrael mit ajánlana fel a Hamász palesztin szervezet által június 25-én elrabolt Gilad Salitért.
A háború végkimenetelével kapcsolatban állást foglalt közben Bassár el-Aszad szíriai elnök is, leszögezve, hogy Amerika terve egy „új Közel-Keletre” illúzióvá vált a Hezbollah sikerei nyomán. Aszad szerint Izrael már egy ideje tervezte a libanoni harcokat, de törekvése nem járt sikerrel. A szíriai vezető azt hangoztatta, hogy szükség van az Egyesült Államok részvételére a rendezésben, de a béke nem érhető el Bush elnök kormányzása idején. „Ez a kormányzat a megelőző háború elvét teszi magáévá, ami teljesen ellentmond a béke elvének. Következésképpen nem számítunk békére a belátható jövőben” – jelentette ki Aszad.
Egy iráni konzervatív vallási vezető, Ahmed Hatami ajatolláh is gratulált tegnap a Hezbollah és az iszlám győzelméhez, egyben arra figyelmeztetett, hogy Tel-Aviv lesz az iráni rakéták célpontja, amennyiben az Egyesült Államok és Izrael megtámadja a perzsa államot.
Német részvétel. Kormányforrásokra hivatkozva a legtekintélyesebb napilapok arról számoltak be, hogy Berlinben hosszú viták után megállapodás jött létre arról, hogy a Bundeswehr és a szövetségi rendőrség egységei egyaránt részt vesznek majd a libanoni békefenntartásban. A részletek még kidolgozásra várnak, de állítólag mintegy háromezer fős német kontingensről lehet szó. (MTI)

Nem köszöni meg Magyar Péter, ahogy Szentkirályi Alexandra kiosztotta