Valami nincs rendben ezzel a viharral. Talán gyengélkedik az időjárás. Beteg.
– Ha valakinek 37,9 Celsius-fokra emelkedik a láza, akkor az orvos nem legyinthet, hogy csak kissé magasabb a páciens testhőmérséklete. Az orvosnak meg kell vizsgálnia, hogy mi történik a szervezetben. A biológiai szerkezet működése változott meg, amit kezelni kell, különben tartósan befolyásolhatja az egészséget – kezdi képletes hasonlattal Zágoni Miklós fizikus az augusztus 20-i vihar és a hozzá vezető jelenségek értelmezését. Ez a nagyon intenzív vihar, miként a tavaszi árvizek is a Dunán és Tiszán, azt jelzik, hogy átalakult az éghajlat szerkezete, s ez tartósan érinti Magyarország időjárását is.
Zágoni Miklós fizikából és filozófiából diplomázott, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudománytörténet és tudományfilozófia tanszékén is tanított, aktívan foglalkozik klimatológiával, jelenleg egy öttagú, magyar, amerikai, ausztrál, angol és német kutatók részvételével létrejött csoport, az Alternative Climate Projekt (ACAP) vezetője. Egyike azoknak a tudósoknak, akik szerint a klímaváltozás hatásaival nem valamiféle lassú folyamat végén szembesülünk valamikor a távoli jövőben, látványos és rendkívüli természeti jelenségek kíséretében. A klímaváltozás itt van, máris érezzük a hatását. Ezt jelzi az az eddig példa nélküli esemény is, hogy a tavasszal egyszerre volt árvíz mindkét nagy folyónk mentén.
A kutató így összegzi egyik publicisztikájában az ember és a természet viszonyát, az éghajlatváltozással kapcsolatos közéleti diskurzust: „Egy olyan bokszmeccshez hasonlítanám az emberiség és a természet viszonyát, ahol eddig leginkább csak mi ütöttünk. Lement az első menet, és az ellenfél részéről igazán komoly ellentámadás nem érkezett. Egyetértek azokkal a meteorológusokkal, akik azt állítják, hogy az eddig tapasztalt szélsőségek nem bizonyítják az éghajlatváltozást, beleférnek az időjárás természetes változékonyságába. Érvényesnek tartom azt az érvet, hogy a távoli tájakon eddig is voltak árvizek és szélviharok, csak nem feltétlenül értesültünk róluk. Egyáltalán nem tartom viszont érvényesnek azt a következtetést, amelyre ebből jutni szoktak, nevezetesen, hogy akkor nincs is semmi probléma. Az a tény, hogy az ellenfél eddig igazából nem ütött vissza, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a második vagy a harmadik menetben sem fog. Ellenkezőleg: egyértelmű jelei látszanak annak, hogy kezdi felvenni a támadóállást. […] Mármost, midőn a sarokban pihegve készülünk a második menetre, s megkérdezzük az edzőnket: mondja, mester, mikor fog ez ütni és milyet – erre csak a »nem tudom« lehet a korrekt válasz. Nyithat balegyenessel, de nyithat jobbhoroggal is. Lehet, hogy már ebben a menetben, lehet, hogy csak az utána következőben. És mekkora lesz az az ütés? Azt sem tudni. Lehet, hogy csak a bőröd reped fel, de lehet, hogy a csontod is eltörik. Még az is megeshet, hogy olyat kapsz, amitől kirepülsz a ringből.”
A globális felmelegedés okairól lehet ugyan vitázni, de tény, hogy 2005 az elmúlt száz év legmelegebb éve volt. 2000 óta folyamatosan dőlnek meg a meleg- és hidegrekordok Európában. Vitathatatlan tény az is, hogy a szubtrópusi övezet folyamatosan tágul, Afrika éghajlata „rányomul” a mediterrán övezetre. Változik az éghajlat hazánkban is, Dél-Magyarország egyre szárazabb lesz. Az elmúlt száz évben átlagban tíz százalékkal csökkent nálunk a lehullott csapadékmennyiség, ugyanakkor csökkent a csapadékos napok száma, azaz az esős napokon sokkal több csapadék zúdul ránk.
Zágoni Miklós úgy fogalmaz, hogy a csapadékmennyiség és a csapadékos napok számának csökkenését ahhoz hasonlóan kell elképzelni, mintha az ember arra kényszerülne, hogy a rendelkezésére álló évi 300 liter ivóvizet tíz nap alatt fogyassza el. Napi 30 litert kellene innia, ami halálos. Egyre szélsőségesebbek az időjárási jelenségek, amihez hozzá kell szokni, fel kell készülni rá, ugyanis ez lassan nem rendkívüli, hanem természetes lesz.
Tűrhetetlen meleg vagy kibírhatatlan hideg lesz a panellakásokban a szélsőséges időjárási viszonyok miatt. Ez érezhetően növeli majd a lakossági energiafogyasztást is.
*
Változtatnunk kell bizonyos építkezési szabványokon, különben a tomboló viharok magukkal sodorhatják a tetőszerkezetek elemeit (miként az nemzeti ünnepünkön is sok helyen előfordult). A mezőgazdaságnak száraz, meleg hónapokra, valamint nagyon csapadékos időszakokra is fel kell készülnie. És egyre gyakoribb hatalmas viharokra – hogy csak néhányat említsünk a nálunk tapasztalható hatások közül.
A globális felmelegedés (amelyet elsősorban a növekvő szén-dioxid-kibocsátással magyaráznak) pedig nem abban nyilvánul meg, hogy jelentősen nő a földfelszín közeli átlaghőmérséklet, hiszen az utóbbi 150 év során a hőmérséklet – a számítások szerint elvárható három–öt Celsius-fok helyett – csak 0,6–0,8 Celsius-fokkal emelkedett.
Zágoni szerint a Föld atmoszférarendszere képes olyan energiaátalakító visszacsatolások működtetésére, amelyek megakadályozzák az üvegházhatás erősödését, ezáltal stabilizálják a felszín közeli átlaghőmérsékletet. Az üvegházhatás által kiváltott hőmérséklet-emelkedésért felelős sugárzási energiák más, a rendszerből eltávozni képes energiaformákká alakulnak át. Ez a légköri dinamika felerősödéséhez, mozgási energiáinak megnövekedéséhez vezet. Következményként felerősödnek a felszálló és örvénylő légmozgások, fokozódik a csapadékképzés, és a viharok intenzívebbekké válnak.
A fokozódó erősségű viharokat a közvélemény is mindjobban a globális felmelegedéshez köti. Egy-egy pusztító vihar kézzelfoghatóvá teszi az emberek számára, hogy valós a felmelegedés veszélye. Az egy évvel ezelőtt az Egyesült Államokban pusztító Katrina hurrikán volt az a súlyos katasztrófa, amely sokakat meggyőzött arról, hogy a klímaváltozás létező folyamat. A napokban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás eredménye szerint (a felmérést az egyik legnagyobb amerikai közvélemény-kutató, a Zogby készítette) az amerikaiak 70 százaléka úgy érzi, hogy elkezdődött a globális felmelegedés, és szintén 70 százalékuk mondja azt, hogy az utóbbi hónapok, évek többi természeti csapása összefüggésbe hozható az amerikai kontinenst érő pusztító viharokkal.
Mindez arra enged következtetni, hogy hamarosan politikai üggyé válhat a globális felmelegedés kérdése, ellentétben a 2000. évvel, amikor Al Gore demokrata elnökjelölt viszonylag sikertelenül próbálta meg kampánytémává emelni. Vagyis erőteljesen megváltozhat a klímaváltozás megállítása érdekében tett erőfeszítéseket eddig közömbösen figyelő, sőt szkeptikus személetével hátráltató amerikai álláspont. (Az utóbbi időben tapasztalható olajárrobbanás máris rábírta a Bush-kormányzatot az alternatív energiaforrások kutatásának támogatására.) Tudományos bizonyítékokkal szolgál a Scientific American magazin e héten közzétett cikke. James Elsner floridai professzor megvizsgálta 135 évre visszamenőleg az Atlanti-óceán felszíni hőmérséklete és a levegő hőmérséklete közötti öszszefüggést, majd összevetette az adatokat a hurrikánok intenzitásáról őrzött adatokkal. Kiderült: a levegő, következésképpen a tengerek hőmérsékletének emelkedése hozzájárul a hurrikánok erejének fokozódásához, jóllehet a kutató nem mondja, hogy e hőmérséklet-változás egyértelműen a globális felmelegedés következménye.
Nekünk, magyaroknak nincs tengerünk, itt nemigen lehet elvégezni az amerikai kutatást. Zágoni Miklós azonban úgy látja: a Kárpát-medence különösen alkalmas arra, hogy akár tornádók is kialakuljanak, mert úgy működik, mint egy tartály. Ha ez így van, nem éppen kecsegtetőek a kilátásaink.
Nemzeti éghajlat-változási stratégiára van szükség, amelynek kialakítása az évtizedekig tartó politikai szűklátókörűséget követően 2003-ban érkezett fordulóponthoz a Vahava program megszületésével. A hároméves kutatási terv alapvető feladata az volt, hogy kidolgozzon valószínűsíthető klímaváltozási forgatókönyveket, illetve javaslatokat, ajánlásokat készítsen olyan cselekvési programokra, amelyek megelőzik vagy minimalizálják a kedvezőtlen éghajlatváltozás hatásait országos és regionális szinten. A javaslatok megszülettek, a kormányzat stratégiai jellegű intézkedéseihez rendelkezésre áll egy alapos, tudományos szakmai anyag. A gyakorlati alkalmazás viszont várat magára. A Vahava ajánlásai részévé kellene hogy váljanak legalább a második Nemzeti fejlesztési tervnek, majd törvénynek is kellene születnie belőle. Országos koordinációra lenne szükség és arra, hogy a közép és hosszú távú regionális, illetve lokális fejlesztési tervek részévé váljon. Amíg ez nem történik meg, addig nincs forgatókönyv az augusztus 20-ihoz hasonló katasztrófahelyzetek kezelésére. De addig is létre lehetne hozni egy viharjelző rendszert a balatoni jelzőhálózat mintájára.
Zágoni Miklós javaslata eddig nem talált visszhangra…
origo.hu
Brutális kutyatámadás történt Magyarországon
