Útra kész az Atlantis űrrepülőgép

Minden készen áll az Atlantis jövő vasárnapi startjához. Még befolyásolhatja az augusztus 27-i indítást, hogy az utolsó simítások egyikeként néhány antennát ki kellett cserélni. Ha a munkák elhúzódnak, egy nappal tolódik el a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) induló űrrepülőgép missziójának kezdete.

A szokásos kétnapos értekezletet kissé meghosszabbítva, végül egyhangúlag szavazták meg a jövő vasárnapi rajtot az űrrepülőgép-program vezetői és szakemberei. A Marshall és a Johnson űrközpont két NASA-igazgatója figyelmeztetett arra, hogy a központi hajtóanyagtartályok módosításai a jégveszély ellen készüljenek el olyan gyorsan, ahogyan csak lehetséges.
Bizakodóan nyilatkozott Michael Griffin, a NASA általános igazgatója is: a hivatal munkatársai mindent megtettek azért, hogy a startnál lehulló jég- és szigetelődarabok veszélye minél kisebb legyen még az idén indítandó űrrepülőgépeken.
Néhány szakértő szerint a NASA szakemberei kevesebb időt töltöttek a jég- és törmelékveszély elhárításával, mint amennyi szükséges lett volna a raktér falán elhelyezkedő antennatartó reteszek cseréjére. A mérnökök ugyanis a négy Ku-sávú antenna tolózárjából kettőt túl rövidnek találtak, annak ellenére, hogy 26 repülés idején zökkenőmentesen végezték az űrrepülőgép kép-, hang- és adattovábbítását. Aggodalmuk alapja az, hogy az emelkedés alatt kieső, lehulló alkatrész a raktéren belül, annak teljes hosszában végigzuhanva komoly vészhelyzetet idézhet elő. A starthely munkásaira tehát túlóra várt a hét végén. Az antenna tartóreteszeinek cseréjét tovább nehezítette, hogy az Atlantis már függőleges helyzetben áll.
Úgy tervezik, hogy az Atlantis augusztus 27-én, magyar idő szerint 22.30-kor indul. A veterán Brent Jett vezette, hattagú személyzet fő feladata az ISS energiaellátásának javítását szolgáló újabb két napelemszárny, illetve azok tartórácsszerkezetének felszerelése lesz, a 2002 vége felé felvitt, 107 méter hosszú főtartóra.
Ha az Atlantist nem éri végzetes baleset, akkor a fedélzeti készletek és a Nemzetközi Űrállomás utánpótlása 86 és 110 napos tartózkodásra lesz elegendő az ISS-en az összes űrhajós számára.
Miként megírtuk, a megmaradt űrrepülőgépek 2010-ig szolgálnak, de már csak a Nemzetközi Űrállomás továbbépítésében vehetnek részt. Az első szovjet–amerikai közös űrrepülés 35. évfordulóján, 2010. július 15-én indul az utolsó űrsikló a kozmoszba.

Nem repülhet a japán. Alkalmatlannak nyilvánították az orvosok, ezért nem utazhat szeptember 14-én az orosz Szojuz fedélzetén a Nemzetközi Űrállomásra Enomoto Daiszuke, aki Japán első és a világ negyedik űrturistája lett volna – jelentette be tegnap a Roszkoszmosz. Az orosz űrkutatási hivatal szóvivője szerint nem kizárt, hogy a japán üzletember később utazhat. Arról még nem döntöttek, ki ül be a helyére, de valószínűleg a tartalékként jelölt Anoushe Ansari iráni származású amerikai milliomosnő indulhat az űrállomásra.