Már a négy évvel ezelőtti önkormányzati választáson is hasonló témák voltak a politikai közbeszéd napirendjén, mint mostanában, a különbség csak annyi, hogy az akkor még fideszes riogatásnak és rémhírterjesztésnek beállított előrejelzések mára valósággá váltak. Egy, az MSZP megbízásából készített, Gy. Németh Erzsébet volt főpolgármester-jelöltet népszerűsítő 2002-es kiadvány az ellenzéki párt negatív kampányát volt hivatva hatástalanítani, megpróbálva tételesen cáfolni a Fidesz „rémhíreit” (az ellenzéki párt annak idején egyébként pontatlannak minősítette az
MSZP-s füzetecske idézeteit). Ez akkor sikerült, hiszen a koalíció összességében a leadott voksok 48,6 százalékát söpörte be, míg az ellenzék (ide értve az MDF-et is) mindössze 32,88 százalékig jutott.
A brosúra bevezetőjét maga Medgyessy Péter exminiszterelnök fogalmazta, a „megbízhatóság és szavahihetőség” korszakával kecsegtetve Magyarországot és Budapest felvirágoztatását ígérve a fővárosiaknak. A kicsiny füzet ezután az első száznapos programban elért eredményeket állítja szembe Orbán Viktor és pártja „kétségbeesett és ostoba” hazugságaival, „cinikus híreszteléseivel”, amelyek közül a legtöbb mára életünk részévé vált.
„A szocialista kormány új Bokros-csomagot fog bevezetni, ha hatalomra kerül. Ez a bérek befagyasztásával, adó- és áremelkedéssel, az emberek elszegényedésével jár majd.”
A kampányfüzet fideszes „rémhíre” négy év elteltével ugyan, de beigazolódni látszik. Gyurcsány Ferenc június 10-én, az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén ismertette először megszorítócsomagja legfontosabb elemeit. – Nem kell félni, nem fog fájni – ezekkel a szavakkal konferálta be a miniszterelnök a közüzemi díjak, általános forgalmi és személyi jövedelemadók drasztikus megemelését. A gáz árát átlagosan harminc százalékkal növelte meg a szocialista–szabad demokrata kabinet augusztustól, a villany árában a növekmény 14 százalékos. A közüzemi díjak árára is hatással lesz, hogy szeptembertől az áfa középső kulcsát tizenötről húsz százalékra emelik. Ugyancsak szeptembertől emelkedik a cigaretta jövedéki adója 5,7 százalékkal, drágulnak a szeszes italok is: a bor kivételével valamennyi termék jövedéki adója hét százalékkal lesz magasabb szeptember elsejétől. Új adónemeket is bevezet a kormány: a húszszázalékos kamat- és árfolyam-nyereségadót jövő hónap elejétől kell fizetniük az állampolgároknak. A szolidaritási adóval a hatmillió forint feletti jövedelmeket a jelenlegi 36 százalékos mellett plusz négyszázalékos kulcs terheli. Az egészségbiztosítási járulék mértéke hét százalékra nő. Az előző ciklusban egyébként 38-szor emeltek adókat, és nyolc új adónemet vezettek be.
Egy, a Pénzügyminisztérium szakértői által készített hatástanulmány a Gyurcsány-csomag társadalmi következményeit próbálta meg felmérni. Ebből kiderül, hogy a megszorító intézkedések éppen a legelesettebb rétegek további leszakadását eredményezik, hiszen a szegényebb, több gyermeket nevelő családok kiadásai nőnek a legnagyobb mértékben. Az Új egyensúly program a kalkuláció szerint nyolcszázalékos kiadásnövekedést okoz a legszegényebbeknél, míg a legtehetősebbek esetében az arányszám mindössze kétszázalékos.
A közigazgatásban dolgozók béreinek befagyasztása mellett a parlament MSZP– SZDSZ-es többsége módosította a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvényt, ezzel eltörölve számos, az elbocsátottakat megillető kedvezményt. A végkielégítésükhöz csak a felmentési idő utolsó napján juthatnak hozzá ezentúl az elbocsátottak, ám kizárólag akkor, ha nem létesítettek újabb munkaviszonyt a közszférában. A kormányzati elképzelések szerint 14 500 embertől kívánnak rövid úton megválni.
„Orbán propagandagépezete mindenkit azzal ijesztgetett, hogy a szocialista kormány megszünteti a családoknak nyújtott kedvezményeket.”
A száz lépés program részeként tavaly november 7-én fogadta el az Országgyűlés a családtámogatási rendszer átalakítására vonatkozó törvényjavaslatokat. A Gyurcsány-kormány ezekkel megszüntette a 13. havi családi pótlék kifizetését, az egy- és kétgyermekes családoknál pedig a családi adókedvezmény intézményét. A módosítások következtében a három és többgyermekes családok is csak korlátozott mértékben élhetnek az adókedvezmény lehetőségével, hatmillió forintos jövedelemhatárig gyermekenként 4000 forintig vehető igénybe. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megszüntetése mintegy 700 ezer rosszabb sorban élő kiskorút érint, ez a juttatás a kormányzati kommunikáció szerint – a 13. havi családi pótlékkal együtt – beépült a családi pótlékba.
„Orbán úgy akarta a szocialisták ellen fordítani a fiatalokat, hogy azt hirdette: az MSZP megszünteti a diákhitelt, és 200 000 forintos tandíjat vezet be a felsőoktatásban.”
Ha a Fidesz elnöke felvetette ezeket a lehetőségeket, akkor nem járt távol az igazságtól. Bár a diákhitel keretét szeptember 1-jétől havi negyvenezer forintra növelték és az igénylési korhatárt is 40 évre emelték, a tandíj bevezetésére azonban komoly kísérletet tettek. A parlament kormánypárti többségének támogatásával ugyanis elfogadták azt a törvényt, amely szerint tanévenként 105 ezer forintos képzési hozzájárulást kell fizetniük a hallgatóknak a felsőoktatásban, míg a mesterképzésben részt vevők 150 ezer forintos tandíjat kötelesek fizetni. A képzési hozzájárulás összegétől az intézmények plusz–mínusz 50 százalék arányban eltérhetnek. A jogszabályt egyelőre még nem hirdették ki, mert Sólyom László köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult a törvény egy passzusa miatt, amely szerinte az egyetemek autonómiája ellen van. A szocialisták célja még 2002-ben egyébként eredetileg és „köztudottan” az volt, hogy „magas színvonalú, mindenki számára elérhető oktatási rendszert hozzanak létre”. Az oktatási rendszer minél elérhetőbbé tétele érdekében az elmúlt négy évben több száz közoktatási intézményt zártak be. Az Oktatási Minisztérium adatai szerint csupán tavaly szeptember 1-jén 218 óvoda és iskola szűnt meg, míg 95 új intézmény alakult. Az idén szeptembertől a pedagógusok tanórán kívüli foglalkozásainak óraszámát megemelték kettővel, míg jövőre a kötelező óraszámot is megemelik, átlagosan két órával. Szakértői becslések szerint csak az óraszámemelés miatt tizenöt-húszezer tanár veszítheti el az állását.
„Az MSZP kiárusítja az országot, elkótyavetyéli a termőföldet a külföldieknek, megszünteti a családi gazdaságok támogatását, felszámolja a mezőgazdaságban elért eredményeket.”
Az EU-tagállamokhoz viszonyítva hazánk túlprivatizáltnak tekinthető, hiszen a tagállamok jól működő gazdaságaiban az állami szektor részaránya 20-25 százalékos, szemben Magyarországgal, ahol tíz százalék körülire apadt ez az arányszám. Ami pedig a családi gazdaságok támogatását illeti, még a Medgyessy-kormány idején, 2002 őszén vonták vissza, az Orbán-kormány alatt bevezetett kedvezményes, hosszú lejáratú földvásárlási hitelek igénylési lehetőségét. Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium volt politikai államtitkára korábban kijelentette, hogy az agrárpénzek kilencven százalékát kevesebb mint száz vállalkozás veszi fel. A többi országnál, amelyek a közelmúltban csatlakoztak az EU-hoz, fordított a helyzet. Negyvennyolc százalékos részesedéssel bír a nagy gazdaságoknak kedvező támogatás, ezzel szemben 52 százalék a kicsiket segítő vidékfejlesztési keret.
Míg a Magyarországéhoz hasonló adottságú Franciaországban és Olaszországban az átlagos birtokméret harminc hektár alatti, addig nálunk a szocialista agrárpolitika eredményeként a struktúra az egykori téeszeken alapuló, tőkés nagybirtokos rendszer felé mozdult el. Magda Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának MSZP-s elnöke ezzel öszszefüggésben arról beszélt, hogy arról a gazdaságról, amelyik nem birtokol legalább ötszáz hektárt, a jövőben beszélni sem érdemes. Szocialista politikusok egyébként időről időre amellett érvelnek, hogy – az egyébként kizárólag magyar magánszemélyek tulajdonolta – földeket állattartó társaságok is vásárolhassanak. Ezen vállalkozások hetven százaléka azonban már külföldi tulajdonban van.
„Orbánék azzal fenyegették az embereket, hogy a szocialisták meg fogják szüntetni a lakásépítést és -vásárlást támogató kedvezményes kölcsönt.”
A polgári kormány alatt, a Széchenyi-terv részeként működő otthonteremtési program mára gyakorlatilag megszűnt. Már 2004-ben eltörölték a bérlakás-építési támogatást, amellyel önkormányzatok és egyházak közreműködésével igyekeztek ösztönözni a építést. Az Orbán-kormány adókedvezményekkel, kamattámogatással és áfa-visszaigénylési lehetőséggel igyekezett segíteni az új lakások építését és vásárlását, a használt ingatlanok vételét. Az évi 240 ezer forintos adókedvezményt előbb 120 ezerre csökkentették, majd a Gyurcsány-csomaggal, a személyi jövedelemadó-törvény módosításával nullára redukálták, kiiktatva ezt a támogatási formát. Bár a kamattámogatás formailag még létezik, a megszorításokkal olyannyira kedvezőtlenné vált ennek igénybevétele, hogy ez is elveszítette jelentőségét a piacon. Az új lakás vásárlásával igénybe vehető 400 ezer forintos áfa-visszatérítési lehetőséget 2004-ben szüntették meg. A lakásépítési engedélyek száma két év óta folyamatosan csökken (a legutóbbi negyedévben az előző évihez képest harmincszázalékos a visszaesés az új építési engedélyek tekintetében), míg a használatba vétel az elmúlt egy évben mutat hasonló (huszonöt százalékos) visszaesést.
origo.hu
Nehéz helyzetbe került az egyik legnépszerűbb TikTok-sztár
