A jegy nélkül utazók ma 3,5-4 milliárd forintot húznak ki a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) Zrt. zsebéből. Ha a metróban zárt rendszerben – például beléptetőrendszerrel – szednék a jegyet, a többletbevétel fedezné az Elektra elektronikus jegyrendszer beszerzését, beüzemelését, működtetését, a finanszírozás költségét, a beruházó nyereségét, és még a BKV-nak is évente egymilliárd forintnyi tiszta jövedelmet termelne – mondta lapunk kérdésére Szakál László, az EDS Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a cég tegnapi tájékoztatóján.
A BKV Zrt. által az elektronikus jegyrendszer kialakítására és üzemeltetésére meghirdetett Elektra-tenderen a T-System mellett az EDS Magyarország Kft. vezette csoport is indult. A tendert a BKV formai okokból eredménytelennek nyilvánította, ezért a két cég a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult. Szakál szerint a KDB e hónap közepéig meghozza döntését, ezt követően szerződést lehet kötni a rendszer megvalósítására. Szakál László elmondta: becsléseik szerint a fővárosban a rendszer kiépítése három év alatt 15 milliárd forintba kerülne, a tizenkét évre számított üzemeltetésre pedig összesen 57-64 milliárd forintot kellene fordítani. A magántőke bevonásával számoló konstrukció miatt azonban a fővárosi közlekedési vállalatnak egy fillér kiadásába sem kerül a rendszer bevezetése, mert a beruházás költségét bankok finanszírozzák, a törlesztést pedig a megnövekedett jegyárbevétel fedezi.
origo.hu
Már 100 ezer magyar gazda emelte fel szavát Brüsszellel szemben
