Romlottak a kismamák lehetőségei a magyar munkaerőpiacon a gyermekgondozási-ellátási időszak leteltével az elmúlt bő egy évtizedben. Ennek egyik fő oka, hogy a rendszerváltást követő években tömegesen szűntek meg a munkahelyek, emellett gyakran megfigyelhető a munkáltatók diszkriminációja is. Mindemellett fontos tényező, hogy a 25–34 éves nők munkavállalási hajlandósága európai szinten is alacsonynak számít. Öszszességében mintegy százezer gyermekgondozási-ellátást igénybe vevő nőnek egyáltalán nem vagy a munkáltató megszűnésével már nem volt munkahelye, ahova viszszatérhetett volna. Magyarországon ráadásul jelenleg is elenyésző, mindössze négyszázalékos a részmunkaidős, illetve a távmunkával kenyeret keresők aránya, amely messze elmarad az európai 18 százalékos átlagtól. Egyelőre nincs esély arra, hogy az említett foglakoztatási formák a közeljövőben felvirágoznának, hiszen hazánkban ennek nincs kultúrája, illetve kétséges az is, hogy a kormányzati megszorítások idején jelentős ösztönzést – adó- és járulékcsökkentést – kapnának azok a munkáltatók, akik ily módon kínálnának munkalehetőséget a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó kismamáknak. Ez év eleje óta, ha a gyermek betöltötte egyéves korát, az édesanya időkorlátozás nélkül is alkalmazásban állhat, a korábbi négy órával szemben teljes munkaidőben is vállalhat munkát, eközben a gyesre továbbra is jogosult lesz. Mivel a munkáltatók gyakran nem vállalják a nyolcórás foglalkoztatást, marad a rész- vagy távmunka.
Ám hazánkban nagyon ritkák az olyan munkalehetőségek, amelyek mellett biztonságosan lehet gyermeket nevelni. Lenne mit javítani az említett korosztály munkavállalási hajlandóságán is: a megfelelő motiváció összességében mintegy ötvenezer fős bővülést eredményezne a munkaerőpiacon. Amíg 2000-ben a kismamák 23,2 százalékának nem volt munkaviszonya, tavaly már csaknem 29 százalék volt ez az arány. A KSH adatai szerint 2005-ben a kismamák 55,3 százaléka vélekedett úgy, hogy van lehetősége, és szeretne is visszatérni korábbi munkahelyére. Ez tízszázalékos javulást mutat a 2002-es évhez viszonyítva, ám az arány korántsem kielégítő. Némileg csökkent azok száma is – 2005-ben 10,4 százalék, 2002-ben 12,3 százalék –, akiknek a munkahelyük megszűnt vagy létezik még, de nem térhetnek viszsza, mert a munkáltató nem foglalkoztatná őket tovább. Tavaly 16 ezer kismama (8,1 százalék) vélekedett úgy, hogy nem akar a korábbi munkahelyére visszatérni a több műszak, illetve a hosszú bejárási idő miatt.
origo.hu
Rubint Rella nyilatkozott a válásról – így látja most az életét
