A tartalékait éli fel a hazai lakosság

Csak kétszázalékos lakossági fogyasztásnövekedést prognosztizál a GfK Hungária Piackutató Intézet minden év őszén megjelenő, a stratégiai tervezéshez segítséget nyújtó tanulmánya az idei évre, amelyből kitűnik az is, hogy a lakosság már a tartalékait éli fel.

Jelentős várakozások fűződtek a fogyasztás 2006. évi növekedését illetően a felső áfakulcs év eleji csökkentéséhez, ezek az előrejelzések azonban csak részben teljesültek, az árak lassú ütemben mérséklődtek. A középső áfakulcs öt százalékpontos emelése viszont fogyasztáscsökkentő hatású lesz. A szakértők szerint főként a nyugdíjasokat és a jövedelmüket teljes mértékben elköltő bérből és fizetésből élőket érinti érzékenyen ez a változás. Utóbbiaknál további vásárlási lehetőséget csökkentő tétel a munkavállalói járulék emelkedése. Ezek a hatások azonban csak jövőre jelentkeznek, s a lakossági fogyasztás az idén mintegy két százalékkal emelkedik – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet Stratégiai levél című tanulmányából, amely összefoglalja, hogy milyen tendenciák jellemzik a következő másfél év piaci, gazdasági és kereskedelmi folyamatait.
A felmérésből kitűnik az is, hogy a kiskereskedelmi eladások volumene 2005-ben 5,6 százalékkal nőtt, ez az érték 2006 első fél évében 5,1 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Főként az év első negyede járt dinamikus forgalombővüléssel, akkor 6,3 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom volumene 2005 első fél évéhez képest. A vásárlóerő-korlátozás hatása várhatóan az év utolsó negyedének forgalmában jelentkezik. Éves szinten 5,5 százalékos bővülés várható, de az infláció várható gyorsulása, illetve a vásárlóerő korlátozása számottevően csökkentheti a lakossági vásárlásokat.
Tavaly folytatódott a kiskereskedelmi piac koncentrációja, s a következő néhány évben – lassuló dinamikával ugyan, de – folytatódik a hipermarketek térnyerése is. A 2000-ben még csak 14 százalékos részesedéssel bíró bolttípus az idén már a napi fogyasztási cikkek forgalmának negyedéért felel, 2010-re pedig már a forgalom 28 százalékát realizálják. A diszkontok előreláthatóan ugrásszerűen növelik piaci részesedésüket, az idén várhatóan 17 százalékos részesedésre tesznek szert a napi fogyasztási cikkek forgalmából, amit 2010-re 24 százalékosra növelnek.
A nagyobb eladóterű boltok továbbra is az ország azon területein koncentrálódnak, ahol a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, azaz az ország északnyugati és középső régiójára. A stagnáló piaci részesedéssel bíró szupermarketek 2005-ben főként a Dél-Dunántúlon terjeszkedtek. A kisboltok leginkább az északkeleti régióban számíthatnak nagyobb vevőszámra és forgalomra, mert itt található a legkevesebb nagy eladóterű bolt.