Zavartalan az etnobiznisz az október 1-jei kisebbségi önkormányzati választás közeledtével. Bebizonyosodott: az új kisebbségi törvénycsomag egyáltalán nem gátolja ezt. Nem jelent kontrollt az álkisebbségiek nyomulása ellen, hogy azoknak, akik választók akartak lenni, föl kellett iratkozniuk a kisebbségi választójogi névjegyzékre. Az illető írásos nyilatkozatban állított kisebbségi voltát ugyanis nem vonhatja kétségbe a jegyző, akinél a dokumentumot le kellett adni. Az sem kellő fék, hogy a jogszabály nemzetiségi civil szervezetek kezébe adta a jelöltállítás kizárólagos jogát. Mint ahogy az sem, hogy a megmérettetést vállalóknak űrlapon kell nyilatkozniuk identitásukról és arról, ismerik-e az adott nyelvet. Hogy ez utóbbi mennyire névleges aktus, jól jelzi: annak sincs semmi következménye, ha a jelölt nem ikszeli be a kisebbségi nyelv ismeretét.
A napokban a magyarországi románok fújtak riadót. A Magyarországi Románok Koalíciója és a Fővárosi Román Nők Egyesülete tiltakozott amiatt, hogy a helyi közösségek által nem ismert vagy éppenséggel nem a románok közé tartozóként ismert személyek célozták meg a román kisebbségi önkormányzatokat. Sikerük esetén éppen a nemzetiség valódi tagjai szorulhatnak ki önkormányzatiságuk különféle szintjeiről.
Utóbb kiderítettük: bizonyos Papp Zoltán és felesége 1994-ben még a XVI. kerületi cigány kisebbségi önkormányzatot képviselte, 1998–2002 között azonban már – fiukkal együtt – a kerület román önkormányzatába nyergeltek át. A most lejáró ciklusban Papp Zoltán zuglói román képviselőként, felesége kőbányai román elnökként vitte oltárra rátermettségét. A Pappék által alapított Magyar–Román Demokratikus Szövetség aktívan delegálja olyan jelöltjeit, akiknek román voltát maga a fővárosi románság kérdőjelezi meg. Beszédes tény, hogy Papp Zoltán jelenleg elnöke a Magyarországi Cigány Családok Érdekvédelmi Egyesületének is. Papp Zoltánnét, a kőbányai román önkormányzat elnökét sikerült ugyan elérnünk, de nyersen elhárította a családja tevékenységére vonatkozó érdeklődésünket. Viszont egy másik, románok által kifogásolt jelölőszervezet lapunk által megkeresett jelöltje, Horváth Mária dicséretes egyenességgel megvallotta: ő áttelepült gyergyói székely, de beszéli a kisebbségi nyelvet, „amennyire kell”…
Megkeresésünkre Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke elutasította a tiltakozó civilek állítását, hogy hatalma átmentése érdekében összefogott volna azokkal a jelölőszervezetekkel, amelyek most álrománokat állítanak. (Kreszta Traján mellesleg a Békés Megyei Közgyűlés MSZP-s tagja.) Arra hivatkozva, hogy az új kisebbségi törvény nem gátolja az etnobizniszt, Kreszta úgy vélekedett, nincs értelme megkérdőjelezni a jelöltek megvallott identitását.
Egyébként romák készülnek román kisebbségi önkormányzatot alakítani Szendrőládon is; az üggyel nemrég foglalkozott a köztévé regionális nemzetiségi adása. Fontos azért hangsúlyozni, hogy – országos viszonylatban – az álromán jelöltek nem mind romák. Általában az a közös bennük, hogy nem beszélik a román nyelvet.
A törvényi úton nem megfogható csalások indítéka a románok háza táján kettős. Egyrészt a nemzetiségen belüli versengésben alkalmazhatják őket. Bizonyos ténylegesen román kisebbségi szereplők ugyanis nem riadnak vissza attól, hogy akár nem közösségbeliek jelölésével is kiszorítsák saját nemzetiségükhöz tartozó riválisaikat. A másik indíték szimplán anyagi. A „megélhetési álkisebbségiek” örömére ugyanis egy-egy helyi kisebbségi önkormányzat évente 640 ezer forintot kap az állami költségvetésből. Ezt nagyobb települések rendszerint busásan kiegészítik, szinte kényeztetve a kisebbségeket. Ezenfelül az országos kisebbségi önkormányzatok egyenként, nagyságuk szerint 30–110 millió forint közötti támogatást kapnak az államtól. De megmozgatják az ügyeskedők képzeletét a nemzetiségi pályázati lehetőségek is.
origo.hu
Új részletek derültek ki az ukrán kémbotrányról: Holló István börtönben marad
