Furcsa jelenségre figyelhetnek fel az autósok: az utóbbi hetek ármozgásai nyomán a töltőállomások nagy részén eltűnt a gázolaj és a benzin ára közötti különbség, s a kutak egy része ma már az előbbit árulja drágábban. Ennek a dízelesek nyilván nem örülnek, meglepetésről azonban az elmúlt hetek ármozgásait figyelve nem beszélhetünk, hiszen amíg augusztus hónapban a benzin ára három lépcsőben, összesen 15 forinttal csökkent, addig a gázolajé kétszer változatlan maradt, egyszer pedig – múlt hét szerdán – három forinttal emelkedett. A hagyományos ársorrend – hogy tudniillik a benzin drágább a gázolajnál – bizonyos kutaknál már ekkor megfordult, ma pedig, hogy a Mol a benzin nagykereskedelmi árát tíz, a gázolajét viszont csak három forinttal csökkentette, végképp átfordult az árverseny a benzin javára. A két üzemanyag-féleség eltérő ármozgását több okkal magyarázzák a szakértők. A leggyakoribb magyarázat úgy szól, hogy az utakat, főleg Európában, túlságosan hirtelen lepték el a dízelüzemű személygépkocsik, s emiatt megnőtt a gázolaj iránti kereslet. Ezt még csak fokozza, hogy a finomítók nem tudnak egyik pillanatról a másikra profilt váltani, így nem bírnak lépést tartani a fogyasztói igényekkel, melyeket ráadásul éppen most a kezdődő őszi mezőgazdasági munkák is fokoznak. A kettős ármozgás ellenére is elmondható azonban, hogy megtört az olaj- és üzemanyagpiacot két éve jellemző folyamatos áremelkedési trend, s az árak határozottan elindultak lefelé. Kérdés, meddig marad ez így.
A nagy nyári olajdrágulást minden elemző szerint az ellátási félelmek okozták. A piac annyiféle problémával szembesült, hogy minden rossz hír azonnal felfelé lökte a jegyzéseket. A leggyakoribb pániktényezők között az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti háború, a hurrikánszezon közeledte, az utazások miatt csúcsra ugró benzinfogyasztás, illetve az iráni atomprogram miatti esetleges nemzetközi válaszlépés szerepelt. Mostanra a háború ügye rendeződni látszik, a hurrikánok eddig elkerülték az olajipari infrastruktúrát, s nem omlott össze a benzinellátás sem, hiába keltek útra az amerikai és az európai családok. Irán ugyan nem hagyott fel az atomerőmű építésével, s ez továbbra is okoz némi feszültséget a piacon, ezt ellensúlyozza azonban, hogy az ígért ENSZ-szankciók nem lesznek súlyosak, hiszen sem Kína, sem Oroszország nem áll ki ezek mellett. Mindezen tényezők hatására a Brent típusú kőolajjal tegnap reggel már 65 dollár alatt kereskedtek, s az elemzők szerint semmi sem indokolja, hogy az ár ismét elinduljon felfelé.
A jó hírek ellenére a hazai autósok pesszimisták. Az energiainfo.hu internetes szakportál augusztus végi, két egymást követő héten történt benzinárcsökkentés után készített felmérése szerint legalábbis a válaszadók többsége nem számít számottevő üzemanyagár-mérséklődésre az év utolsó negyedében.

Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán