Az EU diktálja a megszorítást?

Az Európai Unióhoz fűződő kapcsolat, a magyar alkotmány és a monetáris összefüggések szempontjából járták körbe a szeptember elsején benyújtott magyar konvergenciaprogramot a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) tegnapi sajtókonferenciáján, ahol új szemszögből világítottak rá a konvergenciával indokolt megszorítócsomagok értelmére is.

Az utóbbi hetekben nagy médiaérdeklődéssel vitatott, jelenleg brüsszeli értékelés alatt álló konvergenciaprogramot ilyen aspektusból még soha nem vizsgálta a sajtó – hangzott el a MÚOSZ adószakosztályának tegnapi konferenciáján, ahol a napjainkat leginkább foglalkoztató gazdasági kérdésről esett szó neves szakértők bevonásával.
– Magyarország hosszú távon olyan megszorító intézkedéseket vállalt, amelyeket elvileg a költségvetés egyensúlyának korrekciójával magyaráznak, valójában azonban konzekvensen uniós elvárásokat teljesít a kormány – hangsúlyozta a fórumon Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének (MAOSZ) alelnöke, aki szerint egyre több jel mutat arra, hogy hazánkban az EU rendeleti kormányzása érvényesül.
Varga három aspektusból vizsgálta meg az új törvények tucatjait magába foglaló konvergenciaprogramot: az EU stabilitási és növekedési paktumának irányelveivel, a magyar alkotmány előírásaival, végül a közgazdasági tényekkel összevetve.
A MAOSZ alelnöke az első felzárkózási program beadása, 2004. május 12. óta eltelt eseményeket elemezve kiemelte, hogy az 1997-ben elfogadott, s a konvergencia alapjául szolgáló stabilitási egyezményben szerepel: a gazdaságilag kedvezőbb időszakokban az unió erősebb intézkedéseket javasol a tagállamoknak, vagyis amikor a Gyurcsány-kormány dübörgő gazdaságról és a pannonpuma-jelenségről beszélt, akkor gyakorlatilag elég erősnek tüntette fel a magyar gazdaságot egy esetleges megszorító intézkedésre. Mivel az elkövetkezendő évtizedben a konvergenciaprogram fogja meghatározni a jövőnket, az abban szereplő összesen 38 törvény módosítását vállaló dokumentum felveti az alkotmányunk népszuverenitásról és az EU intézményeinek részben átadott hatalmáról szóló passzusainak összeegyeztethetőségét – jelezte Varga, aki szerint így új dimenzióba kerül az EU-rendeletek, illetve a magyar alaptörvények hierarchiája. Az Országgyűlés alkotmányos feladata ugyanis az ország gazdasági és társadalmi tervének elkészítése – amely mindeddig nem jött létre – a vagyonmérleg hiányát az Állami Számvevőszék is többször kifogásolta. A költségvetési mérleggel kapcsolatban Varga felhívta a figyelmet, hogy a megszorító intézkedések hatására csökkenő vásárlóerő és import ugyan elvileg javítaná az egyensúlyt, a másik oldalon azonban évente a GDP 6-7 százalékának megfelelő tőke áramlik ki az országból.
A hazánknak juttatandó uniós forrásokat elemző Pavics Lázár közgazdász szerint a magyar piac megnyitásának fejében gyakorlatilag ellenszolgáltatást adnak Brüsszelből, miközben a magyar– EU cserearány óriási pénzkiáramlást mutat, amely évről évre növekedik.