Junior korosztályban a magyar amatőr ökölvívók – köztük Váradi János, Kovács István vagy Erdei Zsolt – eddig tíz Eb-t nyertek, vb-t viszont csak hármat: 2000-ben Káté Gyula, 2004-ben Bedák Pál és most, 2006-ban Bacskai Balázs. A Vasas kisváltósúlyú kiválósága múlt hét vasárnap a marokkói Agadirban léphetett a dobogó tetejére. Érdemes volt elérni a tegnapi párizsi repülőtéri átszállás előtt az újdonsült világbajnokot, akinek a neve sokaknak ismerős lehet: édesapja s egyben edzője, Bacskai Imre két olimpián vett részt, s 1985-ben Budapesten Eb-ezüstöt szerzett.
– Várta ezt a sikert? – kérdeztük Bacskai Balázst.
– Titkon reméltem, érzéseimet csak apuval osztottam meg. Bíztam magamban és a jó felkészülésben.
– Rögös út vezetett a dobogó tetejére?
– Nehezen kezdtem egy szerbbel, majd 19 ponttal vertem egy kazahot, ugyanennyivel egy brazilt. Az elődöntőben a hazai ringben bokszoló marokkói ellen jól ment, legjobban pedig a döntőben az orosszal.
– A taktikája nem igazán édesapját idézi, aki az „őszinte”, nagy harcosok közé tartozott.
– Én viszont inkább kontrát bunyózok. A vb-n is így történt, az elején próbáltam előnyt szerezni, majd a nekem kedvező stílusra váltottam a rohamozó riválisok ellen.
– Egyik junior világbajnoki győztes elődje, Káté Gyula ugyanabban a súlycsoportban versenyez, mint ön. Tervezi, hogy ezután már legyőzi?
– Természetesen. Remélem, a pontozóbírók egy kicsit reálisabban nézik majd a meccseinket, mint eddig, hiszen már nekem is van kiemelkedő eredményem. Ha megint ilyen jó formába kerülök, decemberben Baján az országos bajnokságot legyőzhetem Kátét.
origo.hu
Párkányi fürdő: Eredményre jutott a szlovák közegészségügyi hivatal az agyevő amőba által fertőzött fiú ügye kapcsán
