A megméretést azért vállalták a borászok, mert az utóbbi időben egyre több pincészet jelent meg Londonban, ahol az itthon nagy tekintélynek örvendő borok mérsékelt sikereket értek el – nyilatkozta lapunknak Andrássy Krisztina, az eseményt koordináló Magyar Bormarketing Konzorcium programigazgatója. – Az volt az elképzelésünk, hogy olyan embereket hívunk ide, akik ismerik a brit piacot, ismerik az ottani ízlést és az árakat is, és véleményük birtokában alakítjuk az ottani kóstolókat, hogy elkerülhessük a korábbi kudarcokat – tette hozzá. A programigazgató elmondta, hogy a tapasztalatokat egy, az unió belső piacaira érvényes pályázat bonyolítása során szeretnék felhasználni. A pályázat értelmében ősztől tavaszig Nagy-Britanniában hat, Lengyelországban négy kóstolóval egybekötött borbemutatót kell szervezni a Magyar Bormarketing Konzorciumnak. A két célországot azért választották, mert London az európai borpiac egyik központja, és ott szinte a világ egész borkínálata jelen van, valamint mert az ottani trend hatással van a fontos exportpiacnak számító skandináv és más európai országok fogyasztási szokásaira is. A viszonylag közel fekvő Lengyelország pedig az egyik legnagyobb uniós felvevőpiacnak számít.
A sommelierek nyolc borvidék harminchárom pincészetének, összesen 108 boráról adtak részletes, érdemi leírást, ami hamarosan nyomtatott formában is elkészül, és ami a nagyközönség számára is elérhető lesz szeptemberben.
– Számunkra az értékelés nagy tanulsága, hogy azok az országok, amelyek nem voltak ott a világfajták stílusainak kialakításánál, hátrányba kerültek azokkal szemben, amelyek ott voltak. Sajnos mi éppen, akkor még sehol sem voltunk – mondta Szepsy István, a konzorcium vezetője, a kóstolót követő sajtótájékoztatón. A londoni sommelierek azonban azt is hangsúlyozták, hogy az olyan hagyományokkal rendelkező országoknak, mint a miénk is, éppen ezért kell saját fajtáikra sokkal nagyobb figyelmet fordítani. Itt a kékfrankost, a kadarkát, a furmintot és a hárslevelűt emelték ki. Figyelemre méltó az is, hogy a megmérettetésben szereplő kékfrankosok összességében jobb osztályzatot kaptak, mint a világfajtának nevezett francia eredetű borok. A borminták közül csak néhány került be a négy árkategória közül az első kettőbe, és a legjobb megítélést kivétel nélkül tokaji borok kapták. A minták zöme a két alsó árszegmenst jelképező sávba került. – Ezen a teszten a hazai világfajták gyengébb szereplése az angliai ízlést tükrözi, nekünk azonban a program részeként éppen az a szándékunk, hogy ezen a piacon érjünk el eredményeket – tette hozzá Andrássy Krisztina.
Javul a minőség. Magyarországi szőlő- és bortermelők várakozásai szerint az idei évben javul a szőlő minősége, ám a leszüretelhető mennyiség jelentősen nem nő. A hazai szakemberek úgy tartják, hogy a szőlő ára emelkedhet, a boré viszont – a túlkínálat miatt – várhatóan nem fog növekedni. A Varga Pincészet Kft. prognózisa szerint a szőlő minőségét tekintve sokkal jobb szüretre lehet számítani a tavalyinál, mennyiség szempontjából viszont nagy áttörés nem várható. Az árakat vizsgálva az előző év tendenciáit követve várhatóan folytatódik a fehér és kék szőlők árainak közeledése. A fehér szőlő áránál átlagosan tízszázalékos növekedés várható, de egyes fajtáknál az áremelkedés akár húszszázalékos is lehet. A borfogyasztással, borvásárlással kapcsolatos vásárlói szokásokat a cég úgy látja, a magyar borfogyasztók alig tíz százaléka vásárol rendszeresen ezer forintnál is drágább bort – jelentette az MTI.
origo.hu
Így alázzák meg segítőiket a Tisza központjában – mutatjuk a botrányos szavakat
