Első királyunk 1083-beli szentté avatása óta nem volt példa olyasfajta szertartásra, mint amilyet szeptember 17-én rendeznek a fővárosban. Ekkor ugyanis nem Rómában, hanem a budapesti Szent István-bazilika előtti téren hirdetik ki a pápa azon dekrétumát, amely a boldogok sorába emel egy vértanú magyart: Salkaházi Sárát. A tegnapi beharangozón Erdő Péter bíboros, a püspöki konferencia elnöke elmondta, XVI. Benedek pápa engedélyezte, hogy ettől fogva ilyen szertartásokat az érintett helyi egyház területén lehessen lebonyolítani. Az esztergom–budapesti érsek azt emelte ki Salkaházi Sára szerzetesnővérrel kapcsolatban – akit a nyilasok 1944 decemberében lőttek Dunába az általa bújtatott zsidókkal –: „hősiesen valósította meg a keresztény életeszményt”. Megállapította a katolikus főpásztor: a boldoggá avatás azt célozza, hogy egy helyi egyháznak példaképet szolgáltasson, megengedve liturgikus tiszteletét.
„Salkaházi Sárát Pestről lőtték a Dunába, a szintén vértanú Gellért püspök szobra a szemközti hegyről tartja a keresztet a város fölé, vagyis Buda összetalálkozik Pesttel a keresztény hit hősies vállalásával is” – állapította meg a bíboros, kifejezve reményét, hogy ezek ismeretében növekedhet Budapest, sőt Magyarország népének erkölcsi egysége. Berkecz Franciska, a Szociális Testvérek Társasága nevű, magyarok által alapított szerzetesi közösség általános elöljárója azt közölte: a nemzetközivé növekedett rend egész mai közössége ellátogat Budapestre, hogy „Sára testvér” példájából erőt merítsen.
origo.hu
Párkány jövője a tét az agyevő amőba kapcsán indított vizsgálatban
