A pesterzsébeti lakók szerint a Budapesti Vegyiművek Zrt. IX. kerületi telephelyén, az Illatos úton már régóta szennyezi a levegőt, ezért számtalan lakossági bejelentés után demonstrációra szánták el magukat a múlt hét végén. A mintegy 60-70 megjelent ember elviselhetetlen bűz – amely a tüntetés alatt is folyamatosan érezhető volt – mellett él nap mint nap a gyár környékén.
Mintha gyógyszerek égnének
„Olyan, mintha gyógyszereket égetnének, vagy mintha valamit hipóban áztatnának” – próbálta körülírni a bűzt Pál Sándorné, aki a vegyszergyártól távolabb él, az uralkodó széljárás miatt azonban a kellemetlen légáramlatokból oda is bőven jut. A helybéliek arról panaszkodtak, hogy a veszélyeztetett körzetben egy óvoda, egy iskola, sőt még egy kórház is található. Juhász Tamás a vegyi üzemhez közel dolgozik, ezért a többi munkással együtt szinte egész nap ebben a bűzben él. Elmesélte, éjszakánként gyakran láttak sárga-narancssárga füstöt szállni a vegyiművek kéményeiből, amely szerinte egyértelműen a légszennyezés bizonyítéka.
Juhász András, a demonstráció főszervezője elmondta, a gyár ez idáig azzal védekezett, hogy nem akarnak 200 embert munkanélkülivé tenni, a IX. kerületi önkormányzat pedig azért nem tett semmit, mert mint mondták, nem képesek mérni ezt a fajta szennyezést. Juhász úgy véli, ezt csak azért mondják, mert a vállalat nagy iparűzési adót fizet, illetve az önkormányzat is tízszázalékos tulajdonos.
A tüntetéshez több politikus mellett Perlaki Jenő fideszes helyi önkormányzati képviselő is csatlakozott. „A bűznek meg kell szűnnie!” – hangoztatta egy gázálarccal a nyakában, majd hozzátette: „Együttműködésre akarjuk sarkallni az üzemet.”
Hardy László szintén részt vett a megnyilvánuláson. A XX. kerület MDF-s alpolgármestere felolvasta az illetékes környezetvédelmi felügyelőség levelét, amelyben megállapították, a bűzhatás nem a vegyiművekből származik. „El kell dönteni, minek higgyünk inkább: a papíroknak vagy az orrunknak?” – kérdezte Hardy az odagyűltektől.
A Budapesti Vegyiművek Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese lapunknak azt nyilatkozta, nem az ő gyárukból terjed a bűz. Eifert Gyula szerint ez fakadhat aszfaltégetésből, amelyet a mellettük fekvő másik telepen végeznek (ami egyébként egy gyógyszergyár, ahol mára már csak irodai munka folyik), vagy pedig abból, hogy sokan égetnek a környéken kábelt, hogy kinyerjék belőle a sárgarezet. Elmondta, a méréseket, amelyeket az üzem rendel meg, független, auditált cégek végzik, a károsanyag-kibocsátás pedig mindeddig a megengedett határon belül volt.
„Nem volt ilyen fogalom”
A területen éppen a talaj mérgezőanyag-mentesítése zajlik európai uniós forrásból. A vegyiművek igazgatója kiemelte, erre azért van szükség, mert a vegyszergyár már körülbelül 130 éve működik itt, és „akkor meg nem is volt olyan fogalom, hogy környezetvédelem”.
Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadója elmondta, folyamatosan érkeznek lakossági bejelentések az Illatos úti gyárak légszennyezéséről, az idén már több mint tíz esetben fordultak a civil szervezethez. Hozzátette, a legtöbb környezetszennyezést ebből a térségből jelzik a városban, nem tudni azonban, melyik üzem a ludas. Elmondta, azokra az anyagokra, amikre a környezetvédelmi hatóság nem állapított meg kibocsátási határértéket, a levegőtisztaság védelméről szóló kormányrendelet irányadó, ami szerint „tilos a levegő bűzzel való szennyezése”.
A szomszéd üzem a hibás?
Egy neve elhallgatását kérő panaszos viszont belső információra hivatkozva azt nyilatkozta lapunknak: a Linde szárazjéggyártó telephelyén (a vegyiművek szomszédságában) az ötvenéves, elavult gépsorok miatt naponta csaknem húsz tonna szén-dioxid száll a levegőbe, ami miatt ősszel az ipari vasút hídja alatt megül a köd.
Lukács Károly, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelőség vezető főtanácsosa úgy nyilatkozott: a levegőminőségi méréseket előre bejelentik, szúrópróbaszerű vizsgálatra technikailag nincsen mód. A minden környezeti elemre kiterjedő vizsgálatok során általában a határérték tizedét mérik, a májusi mérés is csak kisfokú levegőterhelést mutatott ki. Amit szaglással már kellemetlennek érzünk, az legtöbbször jóval az egészségügyi határérték alatt van. A bűzre pedig nincsen határérték.
Simon Gergely független vegyianyag-szakértő elmondta, a vegyiművek több mint ötvenféle anyagot, köztük számos halogénezett szerves vegyületet gyárt és közel hasonló mennyiségű anyagot fejleszt, ráadásul az egyik legnagyobb hazai növényvédőszer-gyártó. Egyes anyagokat rákkeltő, mutációt elidéző besorolással veszélyesnek minősítettek. Sok közöttük a nehezen lebomló vegyület, a legtöbb vegyi anyag környezet-egészségügyi hatásairól még keveset tudunk. Ezek többségére nincs megadott határérték, ezért mérni sem szokták. Utólag pedig lehetetlen bizonyítani a kibocsátást – magyarázta.
origo.hu
„A történelem ezt meg fogja jegyezni” – megfenyegette Orbán Viktort a Tiszát segítő ukrán kém
