Lényegesen elmarad Magyarország az átlagos uniós foglalkoztatási mutatóktól: miközben tavaly 63,8 százalékos volt az EU-n belüli átlagos foglalkoztatottság, addig hazánkban ez az arány mindössze 56,9 százalékot tett ki. Ennél rosszabb adatot az uniós statisztikák szerint a múlt évben csak Málta és Lengyelország produkált. A legjobb mutatóval a 75,9 százalékos foglalkoztatást elérő Dánia büszkélkedhet, amelyet Hollandia, Svédország és Nagy-Britannia követ. Az Eurostat adatai szerint tavaly hazánkban 63,1 százalékos volt a foglalkoztatás a férfiak, s 51 százalékos a nők körében. A legtöbb nő Dániában, Svédországban és Finnországban dolgozik, a legkevesebb pedig Máltán, Olaszországban és Lengyelországban. A foglalkoztatási mutatók tekintetében gazdaságkutatók ez évre stagnálást, a jövő évre pedig enyhe romlást jeleznek. Ennek oka, hogy a foglalkoztatást terhelő adóráták – amelyek eddig is lényegesen meghaladták a nemzetközi átlagot – a megszorító intézkedések nyomán tovább emelkednek. Az idei első fél évben a foglalkoztatást terhelő adóráták már az átlagjövedelem alatti jövedelemszinteken is hat százalékponttal haladták meg az OECD-országok átlagát. Az átlagjövedelem fölötti szinteken a különbség a felső személyi jövedelemadó- kulcsnak köszönhetően tovább nő. A nemzetközi átlagnál lényegesen magasabb adóterhelésnek a Central European Management Intelligence kutatóintézet tanulmánya szerint két fő oka van: a munkáltatókat terhelő járulékok igen magas szintje, valamint az alacsony jövedelemszinten kezdődő szja-kulcs.
A munkaerő-piaci helyzetet illetően a konvergenciaprogram sem túl bizakodó. A dokumentum szerint a kiigazítás miatt a kormány célja az, hogy 2007-ben és 2008-ban ne csökkenjen a foglalkoztatás szintje. A program előrejelzése szerint a következő két évben a költségvetési szektorban jelentősebb létszámcsökkenés következik be, s a versenyszférában is csak mérsékelt növekedés várható.
origo.hu
Rubint Rella nyilatkozott a válásról – így látja most az életét
