Két kérdésre válaszoltak a Dnyeszteren túliak: „Lehetséges-e ön szerint, hogy a Dnyeszter-mellék nemzetközi elismerésének és Oroszországhoz való csatlakozásának irányvonala fennmaradjon?”, illetve: „Lehetségesnek tartja-e, hogy a Dnyeszter-mellék Moldova része legyen?” A régió 390 ezer bejegyzett szavazati jogú lakosának túlnyomó többsége várhatóan az eddigi politika folytatása mellett dönt.
A Sztálin által szovjet Moldovához csatolt, többségében orosz anyanyelvűek lakta terület 1990. szeptember 2-án nyilvánította ki a függetlenségét, miután Moldova a románt tette meg hivatalos nyelvvé. A moldovai kormány, amely a kilencvenes évek elején már 1500 halálos áldozattal járó háborút is vívott a szeparatistákkal, előre közölte, hogy nem ismeri el a szavazás eredményét. Az Európai Unió és az Egyesült Államok is helyteleníti a népszavazást, amely bírálói szerint precedenst teremthet más oroszpárti szeparatisták számára a volt szovjet köztársaságokban. Arra biztatják a magát Dnyeszteren Túli Köztársaságnak nevező terület vezetőit, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, ahol széles körű autonómiát nyerhetnek. Moldova területi integritását fenn kell tartani. Moszkva, amely katonákat tart a területen, támogatja a szeparatistákat, és a népszavazást a népakarat megnyilvánulásának tekinti. A Kreml azonban nem jelezte, hogy Oroszországnak szándékában állna magához csatolni a területet, amely nem is határos vele.
Hasonló referendumot rendeznek november 12-én a grúziai szakadár területen, Dél-Oszétiában is. Egyes vélemények szerint Oroszország ezzel lélektani nyomást fejt ki Grúziára és Moldovára a dél-oszétiai és a Dnyeszter menti népszavazással, egyben kettős mérce alkalmazásával vádolhatja a Nyugatot, amiért elutasítja a „koszovói precedens” kiterjesztését a két szakadár posztszovjet régióra.
origo.hu
77 éves lenne Cserháti Zsuzsa – fia elárulta, miért nem jár a sírhoz
