Félreértették XVI. Benedek szavait?

Bár a Vatikán hangsúlyozta, XVI. Benedek pápának nem állt szándékában megsérteni a muzulmán hívők érzékenységét, amikor Regensburgban az iszlám gondolkodásról beszélt, a keleti világ újabb bírálatokkal illette a szentatyát.

Árthatnak a vallások közötti harmóniának XVI. Benedek pápának azok a szavai, amelyeket egy minapi németországi előadásában mondott az iszlámról – vélik muzulmán vezetők több iszlám országból, köztük az olyan népesekből, mint Indonézia vagy Pakisztán, és bocsánatkérésre szólítják fel a katolikus egyházfőt.
A pápa, aki neves teológus, a regensburgi egyetemen tanárok és kutatók előtt a hit és a józan ész viszonyáról elmélkedve szavainak illusztrálására egy XIV. századi bizánci császár, II. (Palaiologosz) Manuel (1350–1425) egyik könyvét idézte, amelyben a császár egy perzsa muzulmán tudóssal folytatott párbeszédét írja le, s a szent háborúról és a vallásában meglévő erőszakról kérdezte őt. A császár úgy vélte: Mohamed próféta csak gonoszságot és embertelenséget terjesztett. A könyv egyes fejezeteit kommentálva XVI. Benedek világosan megkülönböztette a kereszténység és az iszlám között a hit és a józan ész viszonyát.
Több muzulmán vezető már csütörtökön reagált az előadáson elhangzottakra. Hakim al-Mutairi, a kuvaiti Umma (Iszlám Nemzet) iszlamista párt vezetője például felszólított valamennyi muzulmán országot, hogy hívja vissza vatikáni nagykövetét addig, amíg a pápa bocsánatot nem kér „a prófétával és az iszlámmal szemben elkövetett vétkéért”. Az 57 muzulmán államot tömörítő Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) tegnapi dzsiddai közleménye szerint a pápa „rágalomkampányt” kezdett az iszlám és a próféta ellen. „Az OIC reméli, hogy e kampány nem jelenti a Vatikán új politikájának előjátékát az iszlámmal szemben, különösen a sok évtizedes párbeszéd után, amely a Vatikán papjait és a muzulmánok vezető gondolkodóit közelebb hozta egymáshoz” – olvasható a dokumentumban. A pakisztáni parlament alsóháza tegnap egyhangúlag elfogadott határozatban ítélte el a pápa szavait, mert a képviselők szerint azok „sértik a muzulmánok érzelmeit és az ENSZ alapokmányát is”. Ahmed Abul Geit egyiptomi külügyminiszter közölte: aggódik amiatt, hogy a pápa szavai semmivé teszik a Nyugat és a Kelet közötti közeledés érdekében tett erőfeszítéseket. Din Syamsuddin, a második legnagyobb indonéziai iszlám szervezetnek, a mérsékeltnek számító Muhammadiyahnak az elnöke kijelentette: a katolikus egyházfő gondolatai elárulják, hogy híján van a bölcsességnek, nem érti az iszlámot. Felszólította ugyanakkor a muzulmánokat, hogy tartózkodjanak a túlzó reagálásoktól.
A Vatikán sajtóosztálya már az első elítélő reakciókra válaszul, csütörtökön kiadott egy közleményt, amely szerint „a legkevésbé sem állt a szentatya szándékában a dzsihádról és a muzulmán gondolkodásról folytatott elmélyült tanulmányával megsérteni a mozlim hívők érzékenységét”. Tegnap védelmébe vette a szentatyát Angela Merkel német kancellár is. Mint a Bild című lapnak nyilatkozva fogalmazott, „aki bírálja a pápát, félreértette beszédének szándékát.”
Kiss Ulrich jezsuita atya érdeklődésünkre úgy vélte, provokációnak vagy a szentatya szavai meg nem értésének lehetünk tanúi, hiszen szó sem volt arról, hogy a katolikus egyház elítélte volna Mohamedet. Mint kifejtette, a pápa, éppúgy, mint elődje, nagyon fontosnak tartja a párbeszédet. Egyben felhívta a figyelmet, hogy XVI. Benedekkel szemben szinte kizárólag politikusok, nem pedig vallási vezetők fogalmaztak meg kemény bírálatot. Kiss Ulrich megjegyezte: a muzulmán gondolkodók is úgy vélik, hogy az iszlám nem egyeztethető össze ártatlan életek kioltásával.