Mint volt hajógyári dolgozó, nagy érdeklődéssel olvastam a Magyar Nemzetben szeptember 8-án megjelent, Póczy Klára A Hajógyári-szigetről népszavazás előtt című cikkét. Nagyon szépen leírja benne a volt hajógyári dolgozók között Hadrianus-palotaként emlegetett épület birodalmi jelentőségét és egyedülálló művészeti értékeit.
Az építkezésekkel, az erőszakos, át nem gondolt beruházásokkal kapcsolatban szeretnék egy történetet elmondani, amivel majdnem tönkretették a helytartói palotát, és ma már nem okozna gondot az, hogy hogyan kellene megőrizni a múlt ezen felbecsülhetetlen értékét az utókor számára.
Mint közismert, a palota, amelynek a kiterjedése körülbelül nyolcvanszor száz méter lehetett, a hajóépítő csarnok (még ma is megvan) északi oldalánál helyezkedik el. Annak idején a működő hajógyárnak ezen a részén volt a profilacél cső- és lemeztároló területe. A nagy mennyiségű acélanyag egy iparvágányon, vasúton érkezett ide. A vagonokból egy mobil autódaru rakta ki és helyezte el a területen. Az 1970-es évek közepén az Angyalföldi Darugyár egy új típusú (úgynevezett N típusú), kikötői portáldarut tervezett a Szovjetunió számára. Ebből egy prototípus épült meg. Ezt a mintegy 40 méter magas portáldarut az akkori gyárigazgató utasítására ide, a lemeztérre kívánták telepíteni a daru üzemszerű kipróbálására, és egyben az autódaru kiváltására. A portáldaru mozgásához 100 méter hosszú és 15 méter nyomtávolságú sínpályát terveztek.
A darupálya pontosan a helytartói palota fölött helyezkedett volna el. Alapozásához egy 100 méter hosszú, 20 méter széles és 3–4 méter mély gödröt kellett volna kiásni. A palota maradványai jelenleg mintegy 2–3 méter mélységben vannak. Ami azt jelenti, hogy amennyiben megépült volna teljes hosszában a darupálya, ugyanakkora területen semmisült volna meg a helytartói palota. A munkálatokat (erőltetett ütemben, hogy a prototípust határidőre beüzemeljék) elkezdték, és a markológépek, légkalapácsok természetesen telibe találták a palota egy részét. Kiástak egy kb. 20x20 méter területű, négy méter mély gödröt. Felszínre kerültek a mozaikokkal kirakott padlók és falak. Ennek ellenére az igazgató utasítására a munkálatokat tovább akarták folytatni, természetesen az akkoriban divatos termelési érdekre való hivatkozással.
Úgy gondolom, hogy a palota épületében jelentős rongálást végeztek. A gyárban ekkor sok ember vitt el innen szuvenírként római kori bélyeges téglát és mozaikdarabokat. Szerencsére akadt egy ember a gyárban, aki a történteket bejelentette, úgy tudom, a területileg illetékes régészetnek. A régészek közbelépésére sikerült a további pusztítást megakadályozni. Ennek köszönhetően a tervezett darupálya nem épült meg, és a darut stabilan, az eddig kiásott gödröt kihasználva, ezen a helyen telepítették. A helyhez kötött, úgynevezett N típusú portáldaru pontos helyét a gyárról készített légi felvételek és gyári alaprajzi térképeken be lehet azonosítani.
A Hajógyári-szigeten várható elkövetkező nagy építkezési lázban nem árt majd a beruházóval szembeni óvatosság.
Sz. J.
Óbuda–Békásmegyer
origo.hu
Tragédia a Palatinuson: megrázó részletek derültek ki
