Informátorunk szerint a hatalmas mennyiségű áltokaji egy része a címkézés szerint beregszászi székhelyű cég terméke. A jól látható bikafej és csillag sok mindent elárul, azonban ez az embléma nem található meg az eredetileg Magyarországon előállított tokaji borok palackjain. A kereskedő megérti, hogy az eset kapcsán Tokaj-Hegyalja bortermelői felháborodásuknak adtak hangot, mégis állítja, először az itthoni exportőrök között kellene vizsgálódniuk.
*
Az üzletember emlékeztetett: a tavalyi szüret idején az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház bérfeldolgozást vállalt tolcsvai üzemében néhány magyar cég megbízásából, majd ezt követően – még a szüret befejezése előtt – mintegy ötezer hektoliternyi must hagyta el az országot az ukrán határon át. Ez persze csak egy tétel, ami nem jelenti azt, hogy mások nem exportálhattak hasonlót. A lapunknak nyilatkozó ukrán kereskedő érthetetlennek tartja, hogy miért nem a kereskedőház vette át a szőlőt, s miért volt szükség a bérfeldolgozásra. Az üzletember tudomása szerint legalább hat magyar borforgalmazó áll kapcsolatban ukrán és lengyel partnerekkel, s úgy tudni, a beregszászin kívül még néhány külföldi borászcég vásárolt olyan mustot vagy tartályos bort, amelyek közül szinte egyik sem felel meg a tokaji borvidéken elfogadott minőségi szabványnak.
Egy névtelenséget kérő tarcali termelő lapunk kérdésére úgy vélekedett, hogy 2002 vége óta tragikus a helyzet a magyar tokaji ügyében. Rávilágított: a Tokaj Kereskedőház Zrt.-nél nincs koncepció a felvásárlást, feldolgozást, palackozást és értékesítést illetően, s úgy tűnik, mintha a cégvezetés támogatná a tokaji borokkal kapcsolatos visszaéléseket. A borász kijelentette: az előző menedzsment nemcsak bérfeldolgozást nem vállalt, hanem rossz minőségű szőlőből sem készített bort. Az alacsony mustfoktartalmú gyümölcsöt a cégnél elkülönítették, s a menedzsment lefejezése előtt a tavaly eladott bodrogolaszi lepárlóban készíttetett belőle ipari szeszt. Marcinkó Ferenc, a Tokaj-hegyaljai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, a Tokaj Kereskedőház Zrt. termelési igazgatója állítja, nem adtak kiviteli engedélyt sem a must, sem pedig az úgynevezett folyó bor, vagyis hordós kiszerelésű nedű kivitelére. Mint mondta, további információkkal nem szolgálhat, hiszen nem tudja, mi történt a kulisszák mögött. Úgy véli, veszélyes vizekre evez az, aki ezzel a témával foglalkozik, s kijelentette: nincs mondanivalója, ő például éppen elég fenyegetést kapott már.
Teljes a káosz a hamisított tokaji bor körül, elsősorban az a kérdés, vajon ki a felelős érte. Ismereteink szerint még mindig több céggel áll kapcsolatban a Tokaj Kereskedőház Zrt. a szőlő bérfeldolgozása terén, de tavaly a legnagyobb mennyiségű nedűalapanyagot a G+A Bt. szállította a tolcsvai feldolgozóba, majd a kipréselt mustot kivitték Ukrajnába. Egyik informátorunk elárulta: a termelőktől az viszi el a szőlőt, aki fizet érte, s nem kérdezik meg az eladók, mi lesz a leszüretelt gyümölcs sorsa. Ismert, hogy az északkelet-magyarországi felvásárlók mellett az alföldiek is megjelentek, akiknek többsége szintén az ukrán és orosz piacot célozta meg. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) magát megnevezni nem kívánó, magas rangú fővárosi tisztje lapunknak elmondta: a tartályokban kiszállított mustról és borról nyilvántartást vezet a vámhatóság. A hegyaljai G+A Bt. küldeményét például a záhonyi határnál vámkezelték, s a dokumentumok értelmében egy bizonyos Iceberg nevű ukrán borászati vállalkozás nevére állították ki a vámáru-nyilatkozatot félmillió liter tokaji mustról. Egy másik társaság neve mellett e cég is szerepel az Oroszországban kapható hamis tokaji borok címkéjén. A vámparancsnokság szakembere arról is tájékoztatott, hogy bűncselekmény gyanúja esetén bármikor ellenőrizhető az exportált áru dokumentációja, hiszen a VPOP megőrzi a kivitt áruk aktáit.
origo.hu
Párkányi fürdő: Eredményre jutott a szlovák közegészségügyi hivatal az agyevő amőba által fertőzött fiú ügye kapcsán
