Minek köszönhető, hogy Ukrajna területén nem vernek meg a magyar kisebbséghez tartozó állampolgárokat?
– Nálunk, Kárpátalján történeti okai vannak, hogy a soviniszta megnyilvánulások nem jellemzőek a mindennapokban. Így nem tudunk olyan esetekről, hogy rászólnának az emberre, mert az anyanyelvén beszél. A helyiek tolerálják a más nemzetiségű embert, legyen az ukrán, magyar, ruszin, orosz vagy éppen román. Mindenki azon a nyelven beszél, amelyiken akar, sőt arra is számos példát találhatunk, hogy nem magyar ajkú emberek a gyermeküket magyar óvodába vagy iskolába adják. Ennek persze gazdasági-egzisztenciális okai is vannak, hiszen a határ közelében jól jöhet, ha egy fiatal beszéli a szomszédos ország nyelvét.
– Az ukrán–magyar határ átjárhatóságát viszont rövidesen megnehezíti Magyarország csatlakozása a schengeni övezethez, és egyelőre nem látható, hogy a budapesti kormány milyen módon teszi lehetővé a kárpátaljai magyarok szabad mozgását.
– Valóban kevés információnk van ez ügyben. Magyarország legkorábban 2007-ben csatlakozhat a schengeni zónához, de még nem biztos, hogy ez jövőre meg is történik. Az egyetlen kézzelfogható eredmény, hogy a magyar kormányzat jól kiépítette Kárpátalján a konzulátust, ahol több munkatárs foglalkozik a szükséges okmányok kiadásával. Csúcsidőben előfordulnak ugyan fennakadások, de a kárpátaljai magyarok viszonylag könnyen és egyszerűen juthatnak magyar vízumhoz, persze más kérdés, hogy milyen típusúhoz. Nyilvánvaló, hogy miután Magyarország csatlakozik a schengeni rendszerhez, a vízumkiadás elvileg nehezebbé válik az ukrán állampolgárok számára, egyrészt mert pénzbe kerül majd az okmány, másrészt mert a magyar hatóságok bonyolultabb feltételeket támasztanak. Tudomásunk szerint kétfajta megoldás körvonalazódik a kárpátaljai magyarok ügyében. Az egyik a kishatárforgalom helyreállítása, aminek érdekében remélhetőleg rövidesen megkezdődnek az ukrán–magyar tárgyalások. Ez utóbbinak is van jelentősége, mert az ukrajnai magyarok túlnyomó része 30 kilométer széles határ menti sávban él. De a kishatárforgalom azt jelenti, hogy csak a szomszédos állam meghatározott területére látogathatunk el, ezért az anyaországgal való kapcsolattartást mindez nem rendezheti kielégítő módon. A másik megoldást az előző Gyurcsány-kormány által bevezetett nemzeti vízum jelenthetné, amelyet azonban nagyon kevesen igényelnek, mert felettébb nehéz hozzájutni. Gyakorlatilag igazolni kell a magyarországi megélhetést, lakhatást és más egyebet, tehát szinte anynyi feltételnek kell megfelelni, mint amennyi a letelepedéshez szükséges. Azért is becézik anyósvízumnak ezt az okmányt, mert szinte csak a már Magyarországon letelepedett fiatalok szülei, illetve gazdag emberek tudnak eleget tenni a hivatalos elvárásoknak. Nyilvánvaló, hogy e szabályok könnyítésével lehet orvosolni a felmerülő problémákat. Továbbra is azt remélem, a budapesti kormány a magyar alkotmány szellemében jár el, hiszen az alaptörvény kimondja, hogy elő kell segíteni a szabad kapcsolattartást az anyaország és a határon túli magyarság között.
– Milyen okmányra lenne szükség?
– Csak ingyenes, hosszú lejáratú, többszöri belépésre jogosító vízummal lennénk elégedettek. Ennek a feltételrendszerét kellene kidolgoznia Budapestnek a következő hónapokban, hogy ne csússzunk ki az időből!
– Minden kárpátaljai lakosra vonatkozhatna ez a megoldás?
– Természetesen ez is felmerülhet, de a KMKSZ szerint az a lényeges, hogy a magyarok hozzájussanak ilyen vízumhoz. Más nemzetiségű ukrán állampolgárok szintén ápolhatnak szoros kapcsolatot Magyarországgal, így akár az ő esetükben is lehetne gondolkodni könnyített megoldáson. Azt viszont elképzelhetetlennek tartom, hogy a kárpátaljai magyarokra olyan merev vízumszabályok vonatkozzanak, mint amilyeneket már most is látunk Ukrajna és a schengeni országok viszonylatában. Ma egy ukrán állampolgár csak meghívólevél nyomán igényelhet vízumot például Spanyolországba vagy Ausztriába, személyesen kell leadnia a kérvényét Kijevben, s ha több hét után kedvezően bírálják el, akkor átveheti a nem túl olcsó okmányt a messzi fővárosban. A kárpátaljai magyar ember persze meglehetősen ritkán jár Nyugat-Európába, viszont az elmúlt 15 évben hozzászokott ahhoz, hogy az anyaországába gyakran átmehet. Ha ez a későbbiekben nem lesz lehetséges, az akár tragikus következményekkel is járhat.
– Felerősödhet az elvándorlás?
– Bizony, elképzelhető, hiszen a kárpátaljai magyarok közül sokan nem találnak munkát a szülőföldjükön, így kénytelenek ingázni Ukrajna és Magyarország között. Erre másfél évtizede van lehetőség, és nagyon fontos lenne, hogy megannyi fiatal továbbra is két lábon tudjon állni. Amennyiben a határok nehezebben lesznek átjárhatók, sokak megélhetése veszélybe kerül, nem beszélve a lelki traumáról, amelyet a kitaszítottság érzése okozhat.
– A kárpátaljai magyarság pedagógusainak kinevelésében, így e nemzeti közösség megtartásában döntő szerepet játszik a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Milyen körülmények között működik most az intézmény?
– Az MSZP–SZDSZ többség tavaly úgy döntött, hogy a határon túlra szánt anyaországi támogatások ügyében a Szülőföld Alap adott grémiuma határozzon évről évre. Nos, ez Kárpátalja viszonylatában a tavalyi esztendőhöz hasonlóan az idén is rendkívül szerencsétlenül és igazságtalanul alakult, ugyanis sem a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, sem a főiskola nem kapott támogatást. Elnyert azonban mintegy 19 millió forintot egy ukrajnai magyar újságíró-szervezet, amely nem tart közgyűléseket, mások számára hozzáférhetetlen alapszabállyal működik, és amelybe belépni sem lehet. Tehát Kárpátalján egy fantomszervezet kapott rendkívül jelentős összeget. Eközben a beregszászi magyar főiskola lehetetlen és méltatlan anyagi körülmények között tengődik. A magyar költségvetés, nagyon helyesen, minden évben igen jelentős összeggel támogatja az egyházi hátterű Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, de a kárpátaljai református egyház, a KMKSZ és a Beregszász városa által alapított főiskola hónapról hónapra vegetál. Mivel Ukrajnában körülbelül tizedannyi magyar él, mint Romániában, szerintünk az erdélyi magyar felsőoktatásra szánt összegnek körülbelül a tíz százaléka járna a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának is. Ez azért is lenne méltányos, mert a kárpátaljai magyarság anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy fenntartsa az ukrán állam által évekkel ezelőtt akkreditált főiskolát.
– Mennyire jelentős az ukrán állami támogatás?
– Sajnos Ukrajna – várakozásainkkal ellentétben – továbbra is csak az állami felsőoktatási intézmények működését finanszírozza. A politikai pártok meghatározó része keményen védi az ukrán nyelvet az orosz ellenében, így e felsőoktatási intézményekben az államnyelv kizárólagosságot élvez. A 150 ezres magyarság miatt pedig nem módosítanak törvényt. Egyelőre tehát arra várunk, hogy a magyarországi költségvetésből évről évre mintegy 100 millió forintos támogatást kapjon az Ukrajnában élő magyarok egyetlen önálló felsőoktatási intézménye. Mivel a főiskola anyagi helyzete nagyon törékeny, a hallgatók egy része tandíjat kénytelen fizetni, ez viszont csak átmeneti megoldás lehet, mert a kárpátaljai családok jelentős része számára vállalhatatlan terhet jelent. Reménykeltő, hogy az intézmény bekerült a magyar kormány által támogatandók közé, de a kérdés megnyugtató rendezéséig is ki kell fizetni a tanárok bérét, valamint a villany- és gázszámlákat. Az már most látszik, hogy a beregszászi főiskolára nehéz tél vár. Azt is tudatosítanunk kell, hogy ha az intézmény bedől, akkor újraindítani nem lehet. Egy évtizeddel ezelőtt a rendkívül vékony értelmiségi réteggel rendelkező kárpátaljai magyarság hőstettet hajtott végre azzal, hogy tető alá hozta saját főiskoláját, és be kell látnia mindenkinek, hogy ha ez a tanári gárda kényszerűségből szétszéled, akkor újraalakítani nem lehet!
– A külső szemlélő úgy láthatja, hogy Ukrajnában a narancsos forradalom nyomán kedvező folyamatok indultak be, de most mintha a visszarendeződés ideje következne.
– A narancsos forradalom pártjai közül a Juscsenko elnök által fémjelzett Mi Ukrajnánk rendkívül heterogén alakulat volt, komolyabb összetartó erő nélkül. Julija Timosenko Blokkja és a szocialisták között pedig igen jelentős nézeteltérések adódtak a kezdetektől, de mind a három formáció torzsalkodott egymással, így az általuk alakított kormány hamar felbomlott a koalíciós ellentétek miatt. Nem csoda az sem, hogy nemrég a szocialisták egy vezércsellel átálltak a narancsos forradalomban oroszbarát erőként megjelenő, Janukovics vezette Régiók Pártjához és a kommunistákhoz. Ehhez a koalícióhoz aztán néhány héttel ezelőtt csatlakozott a Mi Ukrajnánk is, persze a sajátos ukrajnai helyzetnek megfelelő módon. Juscsenko miniszterei ugyanis már benne vannak a kormányban, de a koalíciós szerződést még nem kötötték meg. Az egyetlen jelentősebb ellenzéki erő ma tehát Julija Timosenko Blokkja, amelynek Nyugat-Ukrajna a bázisa. Látni kell azonban, hogy miért is jöhetett létre ez a furcsa politikai házasság a narancsos forradalom idején még szemben álló Janukovicsék és Juscsenkóék között. Nos, a Régiók Pártja mögött álló óriási erejű kelet-ukrajnai gazdasági érdekcsoport az ország stabilitásában érdekelt, az államfő fémjelezte Mi Ukrajnánk pedig abban, hogy az új kormányban jelen legyen egy európai orientációjú erő, amely fellép az ukrán nyelv és kultúra védelmében. A nyugati piacokon való ukrán jelenlét, sőt terjeszkedés egyébként a Régiók Pártja mögött álló oroszbarát tőkének is érdeke, úgyhogy egyelőre úgy tűnik, minden nagyobb erő a független Ukrajnában érdekelt.
– A jelenlegi ukrajnai politikai helyzetben mekkora mozgástere van a kárpátaljai magyarságnak országos, illetve megyei szinten?
– Rendkívül szűk a mozgástere, hiszen egy 150 ezres közösségnek nincsen politikai súlya egy majdnem 47 milliós országban; még Kárpátalja lakosainak is csupán mintegy 12 százaléka magyar nemzetiségű. Mindazonáltal az ukrajnai nemzeti kisebbségek közül csak a magyarságnak sikerült független politikai pártot létrehoznia, ráadásul kettőt is. A parlamenti képviselettel nem rendelkező kárpátaljai magyarok érdekérvényesítő képessége, politikai lehetőségei azonban jelentős mértékben függenek az ukrán–magyar kapcsolatoktól, illetve a magyar külpolitikától. Hangsúlyozom, centralizált politikai berendezkedés jellemzi Ukrajnát, tehát az önkormányzati jogok meglehetősen szűk körűek. Ugyanakkor a KMKSZ Ukrajnai Magyar Párt és az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt Kárpátalján a tavaszi választások óta jelen van a megyei közgyűlésben, így a magyarság bizonyos kérdésekben érvényesítheti érdekeit.
origo.hu
Újabb részletek a halálos autóbalesetről: részeg sofőr okozhatta a Wartburg vezetőjének halálát
