Kikérte a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) véleményét is az Új Magyarország fejlesztési tervről a fejlesztési ügynökség. Bajnai Gordon kormánymegbízott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épületében tartott ülésen azt mondta, a hét év alatt hazánkba áramló 8000 milliárd forint akkor hasznosul jól, ha európai típusú fejlődési pályára állítja a magyar gazdaságot és társadalmat. Bajnai nem titkolta, hogy a kormánynak rövid idő alatt fontos kérdésekben kell megegyezésre jutnia a társadalommal. Például abban, hogy az infrastruktúrára vagy inkább az emberi tőkére jusson-e több pénz? A közlekedést vagy a környezetvédelmet preferálják? Bajnai Gordon azt a gondját is megosztotta a jelenlévőkkel, hogy a rövid távú megszorítás eredménye – a munkanélküliség növekedése és a gazdaság lassulása – épp ellentétes a fejlesztési terv céljaival.
Elődeivel szemben a Nemzeti fejlesztési terv e változata végre Brüsszel számára is érthető nyelven íródott – méltatta a programot Vizi E. Szilveszter. Pozitívumként említette, hogy a dokumentum egyaránt megjeleníti az államhatalom és az egyén felelősségét. Az MTA elnöke emellett a fejlesztési ügynökség rugalmasságát emelte ki, vagyis azt, hogy a GSZT javaslatait többségében beépítette a dokumentum szövegébe. Továbbra is hiányolta azonban, hogy nem került bele kellő súllyal a nemzeti tőke fejlesztése. Mint mondta, Kárpát-medencei méretekben kellene gondolkodni mind a munkaerő, mind a képzés, mind a demográfia tekintetében.
A GSZT gazdasági oldalának egyeztetett véleménye szerint az Új Magyarország-terv legnagyobb hibája, hogy nem foglalkozik a kis- és középvállalatok fejlesztésével – közölte Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szorgalmazta, hogy a fejlesztési terv ne csak kedvezményes kamatozású kölcsönnel, de tőkejuttatással is támogassa a magyar tulajdonú cégeket. Emellett korszerűbb szakmunkásképzést és versenyképes adórendszert szorgalmazott. A szakember beszélt a nemzeti megegyezés– vagy ahogy az ülésen többször elhangzott: az új társadalmi szerződés – szükségességéről. Ezzel kapcsolatban úgy vélte, a kezdeményezés lehetősége a kormányé, ám hoszszú távú megegyezés ezekben a kérdésekben csak akkor várható, ha a partnereket még az érdemi döntések előtt bevonják a társadalmi vitába, s nem csak a kész tényekkel szembesítik őket. Ellenkező esetben elkophat a reform – figyelmeztetett Parragh.
Demján Sándor, a GSZT társelnökeke úgy vélekedett, hogy meg kell vizsgálni a büntetőjogi felelősség lehetőségét abban az esetben, ha a kormány túllépi a konvergenciaprogramban meghatározott hiány mértékét.
origo.hu
Már 100 ezer magyar gazda emelte fel szavát Brüsszellel szemben
