Továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy a dollár leértékelődik, hacsak az érintett pénzügyi kormányzatok nem törődnek megfelelően a megtakarítások és a befektetések egyensúlyával – állapítják meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzői legújabb pénzügyi egyensúlyi jelentésükben. Eszerint a májusi és a júniusi tőkepiaci folyamatok már figyelmeztethették az illetékeseket, hogy meg kellene erősíteni a gazdaságpolitikát, s végre kellene hajtani a szükséges szerkezeti reformokat. Az IMF szakértői úgy vélik, az ázsiai gazdaságokban növelni kellene az átváltási árfolyamok rugalmasságát, az Egyesült Államoknak javítania kellene költségvetése helyzetét, Európában és Japánban pedig gyorsításra szorul a szerkezetátalakítás folyamata.
A világszintű egyensúlytalanságokkal a valutaalap szerint annál is inkább törődni kell, mert a gazdasági kilátások borúsak. Az ázsiai valutákra az előrejelzés értelmében középtávon felértékelődés, míg a többi valutára leértékelődés vár. A bizonytalanság egyik elemét az amerikai adósság külföldi birtoklásának növekedése jelenti: az adósságállomány itt tíz év alatt 1,2 billió dollárról 6,3 billió dollárra emelkedett.
A valutaalap szerint egyes feltörekvő piacok szintén érzékenyek a szélsőséges piaci mozgásokra, mert nagy a folyó mérleghiányuk, s erősen rászorulnak a külföldi tőkebeáramlásra. A feltörekvő piacok idei mozgását öszszegző rész kiemelten foglalkozik hazánkkal, amelyet a komoly egyensúlyi problémákkal küszködő Törökországhoz és Dél-Afrikához hasonlít. Magyarország esetében a jelentés emlékeztet arra, hogy a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya egyaránt magas, és az ország – Törökországhoz és Dél-Afrikához hasonlóan – erősen függ a külföldi befektetők finanszírozásától.
A világgazdaság várható folyamatairól tett közzé előrejelzést tegnap a világ legnagyobb hitelminősítője, a Standard & Poor’s is. Az intézet elemzői szerint némi lassulással továbbra is erőteljes marad a világgazdaság növekedése, amelynek kétharmadát immár a fejlődő országok adják. Az S&P azzal számol, hogy a világgazdaság összkibocsátási értéke a múlt évben mért 4,8 százalék után az idén 4,9 százalékkal, 2007-ben pedig 4,5 százalékkal emelkedik. Tavaly az Egyesült Államok 21 százalékot adott hozzá a világ össztermeléséhez, miközben az euróövezet az össztermelés 15 százalékát adta. Kelet-Európa a megtermelt GDP-értékből 2005-ben hét százalékkal vette ki a részét. Az elemzés szerint Kína és India gazdaságai játsszák a legfontosabb szerepet. A kínai gazdaság az utóbbi 25 évben, éves átlagban, reálértéken számolva 9,5 százalékkal növekedett, s ma már a világ második számú gazdaságának számít. Jelenleg Kína adja a világgazdasági növekedés 31 százalékát, éves GDP-értéke vásárlóerő-paritáson számolva két és félszeresen haladja meg Japánét. India – ahol az éves növekedés jelenleg hétszázalékos – a globális növekedésből immár tíz százalékkal részesedik. Bár India egyes területeken – például az infrastruktúra fejlettségében, illetve a nagyobb népszaporulat miatt – jelentős hátrányban van Kínához képest, a hitelminősítő kutatói szerint az indiai lakosság is kezd kiemelkedni a szegénységből.
Az S&P úgy látja, az erős világgazdasági környezet Kelet-Európa egészének is jót tesz: a feltörekvő európai gazdaságok az utóbbi négy évben, éves átlagban hat százalékkal növekedtek, miközben – alacsonyabb munkaköltségeiknek és rugalmasabb munkajogi szabályozásaiknak köszönhetően – foglalkoztatást szívtak el az euróövezetből. A Szaharától délre fekvő afrikai térségekre továbbra is csak udvariasságból lehet alkalmazni a fejlődő jelzőt – állapítja meg a jelentés, amely emlékeztet: ebben a térségben az elmúlt négy évben 4,8 százalékos volt az átlagos éves gazdasági növekedés, ennek zömét azonban a nyersanyagtermelő országok adták.
origo.hu
Rubint Rella nyilatkozott a válásról – így látja most az életét
