Lassú a fejlesztési terv a számvevők szerint

Nem hatékony, lassú, körülményes – állapította meg az ÁSZ most kiadott jelentésében a Nemzeti fejlesztési terv első változatáról, ami még Baráth Etele vezetésével készült. Brüsszelben közben nyilvánosságra hozták: a rendelkezésünkre álló összegek kétharmadát nem vettük fel.

Keményen bírálta az első Nemzeti fejlesztési terv (NFT) végrehajtását most nyilvánosságra hozott jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A számvevők számos kritikát megfogalmaztak. Ilyen például, hogy a pályázatok kiválasztása során nem vizsgálták, mi lesz a megvalósult programok hatása. A legfejlettebb közép-magyarországi régió részesült a legnagyobb arányban a támogatásokból, ami a területi kiegyenlítődés ellen hat. Az operatív programoknál a pályázatok rendre kifutottak a határidőből. Az ÁSZ úgy látja: kockázatot jelentett, hogy a források kifizetésére nem egységes módszertant használtak. Emiatt az idénre tervezett, nyolcszázalékos mértékű kifizetést a programok várhatóan teljesíteni fogják, ugyanakkor a hátralévő időszakban sokkal magasabb hányadot kell majd átutalni és az EU felé elszámolni. Gyorsításra van szükség – állapítja meg az ÁSZ.
Az Állami Számvevőszék közlése szerint az idei júniusi adatok alapján a beadott 35 238 pályázatból 16 434-et ítéltek támogatásra jogosultnak. A rendelkezésre álló keretek 97,82 százalékát odaítélték, ebből 83,64 százalékra szerződéses kötelezettséget vállaltak, ám csak a források 28,93 százalékát fizették ki, amelynek 37,5 százaléka volt az előleg. Az adatok elmaradást jelentettek a költségvetési törvényekben rögzített célokhoz képest.
A jelentés közzétételével egy időben számolt be a második Nemzeti fejlesztési terv társadalmi vitájának eredményéről a fejlesztési ügynökség vezetője. Bajnai Gordon szerint a kis- és közepes vállalkozásokat, valamint a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkózását segítő programok nagyobb szerepet kapnak a tervben. A bejelentés arra utal, hogy a gazdasági érdekképviseletek több kérése bekerült az egyeztetések során a programba.

A harmadát vettük fel. A tavalyi uniós költségvetésben 9,5 százalékot tett ki az új tagállamok számára kifizetett pénzek részesedése, míg a legtöbbet továbbra is a nagy tagállamok viszik haza. A támogatások felhasználása Magyarországon elég kis hatékonyságot mutat – közölte a Bruxinfo. Hazánk tavaly 1357 millió eurót vett fel, majdnem kétszer annyit, mint 2004-ben, és többet, mint bármelyik új tagállam, leszámítva Lengyelországot, ahol 4029 millió euró talált gazdára. A 2004 májusa és 2006 szeptembere között rendelkezésünkre álló 2,9 milliárd euró felzárkóztatási pénzből 959 millió eurót vettünk fel, azaz a pénz kétharmadát nem sikerült lehívnunk. Tavaly összesen 833,2 millió eurót fizettünk be az EU-nak, vagyis nettó nyereségünk 524 millió euró. Mezőgazdasági juttatásaink 651,5 millió euróra rúgtak, felzárkóztatásra 338,1 milliót, az előcsatlakozási alapokra 219,9 milliót vettünk fel, kompenzációra pedig 31,1 millió euró jutott.