Keményen bírálta az első Nemzeti fejlesztési terv (NFT) végrehajtását most nyilvánosságra hozott jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A számvevők számos kritikát megfogalmaztak. Ilyen például, hogy a pályázatok kiválasztása során nem vizsgálták, mi lesz a megvalósult programok hatása. A legfejlettebb közép-magyarországi régió részesült a legnagyobb arányban a támogatásokból, ami a területi kiegyenlítődés ellen hat. Az operatív programoknál a pályázatok rendre kifutottak a határidőből. Az ÁSZ úgy látja: kockázatot jelentett, hogy a források kifizetésére nem egységes módszertant használtak. Emiatt az idénre tervezett, nyolcszázalékos mértékű kifizetést a programok várhatóan teljesíteni fogják, ugyanakkor a hátralévő időszakban sokkal magasabb hányadot kell majd átutalni és az EU felé elszámolni. Gyorsításra van szükség – állapítja meg az ÁSZ.
Az Állami Számvevőszék közlése szerint az idei júniusi adatok alapján a beadott 35 238 pályázatból 16 434-et ítéltek támogatásra jogosultnak. A rendelkezésre álló keretek 97,82 százalékát odaítélték, ebből 83,64 százalékra szerződéses kötelezettséget vállaltak, ám csak a források 28,93 százalékát fizették ki, amelynek 37,5 százaléka volt az előleg. Az adatok elmaradást jelentettek a költségvetési törvényekben rögzített célokhoz képest.
A jelentés közzétételével egy időben számolt be a második Nemzeti fejlesztési terv társadalmi vitájának eredményéről a fejlesztési ügynökség vezetője. Bajnai Gordon szerint a kis- és közepes vállalkozásokat, valamint a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkózását segítő programok nagyobb szerepet kapnak a tervben. A bejelentés arra utal, hogy a gazdasági érdekképviseletek több kérése bekerült az egyeztetések során a programba.
A harmadát vettük fel. A tavalyi uniós költségvetésben 9,5 százalékot tett ki az új tagállamok számára kifizetett pénzek részesedése, míg a legtöbbet továbbra is a nagy tagállamok viszik haza. A támogatások felhasználása Magyarországon elég kis hatékonyságot mutat – közölte a Bruxinfo. Hazánk tavaly 1357 millió eurót vett fel, majdnem kétszer annyit, mint 2004-ben, és többet, mint bármelyik új tagállam, leszámítva Lengyelországot, ahol 4029 millió euró talált gazdára. A 2004 májusa és 2006 szeptembere között rendelkezésünkre álló 2,9 milliárd euró felzárkóztatási pénzből 959 millió eurót vettünk fel, azaz a pénz kétharmadát nem sikerült lehívnunk. Tavaly összesen 833,2 millió eurót fizettünk be az EU-nak, vagyis nettó nyereségünk 524 millió euró. Mezőgazdasági juttatásaink 651,5 millió euróra rúgtak, felzárkóztatásra 338,1 milliót, az előcsatlakozási alapokra 219,9 milliót vettünk fel, kompenzációra pedig 31,1 millió euró jutott.
origo.hu
Sikkasztás és hűtlen kezelés miatt feljelentették Magyar Péteréket
