Éppen a lengyel fővárosban tartott konferenciát a hét végén a szövetség, amikor már nyíltan is megfogalmazódott a csapaterősítés igénye, tükrözve azokat a kihívásokat, amellyel az afgán vidékre kirajzó tartományi újjáépítő csoportok (PRT) szembesülnek. Az ISAF erőfeszítései korábban főként az afgán fővárosra és az ország békésebb régióira összpontosultak, ám előrenyomulásukkal egyre többször nyúlnak „darázsfészekbe”. Hiába van ugyanis Nyugat-barát vezetése az országnak 2001 vége óta, hatalma gyakorlatilag nem terjedt ki a távoli régiókra, ahol a független hadurak akarata érvényesül, és ahol a megbuktatott tálib rezsim képviselői folytatják harcukat az idegenek ellen. A PRT-k ráadásul jobban láthatók, funkciók miatt sebezhetőbbek, és nem vonulnak vissza minduntalan jól védhető bázisaikra, mint a terroristavadászatot folytató és nem az ISAF alá rendelt külföldi (főként amerikai) erők. A fokozódó ellenállás miatt nyilvánvalóvá vált, hogy a rendteremtő-újjáépítő munkához több katonára van szükség, akiket megfelelő tűztámogatással is el kell látni a rajtaütések esetére. Radek Sikorski lengyel védelmi miniszter Washingtonban jelentette be a döntést, ahol a miniszterelnökkel együtt a legfelsőbb amerikai vezetéssel találkozik, így aligha véletlen az időzítés. A tárcavezető szerint egy gépesített alakulat érkezik a misszióba 2007 februárjában, amely ugyanúgy a bagrami légitámaszponton állomásozik majd, mint a már ott lévő lengyel század. A miniszter szerint a friss erők az ország keleti részén lépnek majd akcióba, azaz nem a legveszélyesebb déli térségben kívánnak fellépni. Sikorski szerint később döntenek a még Irakban maradt lengyel kontingens jövőjéről, amely jelenleg éppen kilencszáz főt számlál.

Célpont – Tovább dagadt az Aranyosi-botrány + videó