Áttekintést szeretnénk, hogy pontosan mennyi is az importborok, pontosabban a Magyarországra behozott borok mennyisége, mert a hivatalos statisztikák szerint 66 000 hektoliternek nem szabadna piaci zavart okozni. Többek véleménye szerint azonban mégiscsak gondot okoz ez a mennyiség – nyilatkozta lapunknak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. – Tisztában kell lennünk a tényekkel, tudnunk kell, hogy vajon megfelelően használják-e fel a behozott borokat, nem keverik például hazai borhoz, illetve ha igen, akkor azt feltüntetik-e a címkéken. Szeretnénk azt is tudni, hogy a harmadik országokból behozott borok valóban megfelelnek az európai normáknak és az európai borfogalomnak, mert például az Egyesült Államokban engedélyezett, az EU-ban pedig tiltott a vizezés. Ha valósak félelmeink, akkor szeretnénk a kihágások ellen fellépni, ha pedig alaptalanok, akkor még nagyobb versenyre kell ösztönöznünk a hazai borszektort, hogy állja a behozott tételekkel a versenyt – tette hozzá Horváth Csaba.
A hazánkba érkező 66 000 hektoliter bor jórészt az unióból jön, klasszikus értelemben tehát már nem tekinthető importnak. Az úgynevezett harmadik országokból, azaz Chiléből, Ausztráliából vagy az Egyesült Államokból érkező – általában palackozott – borok mennyisége csak egy-két ezer hektoliter, mégis úgy tűnik, képesek zavart okozni itthon. – Ez lehet, hogy csak pszichológiai hatás, mert ezek a borok közvetlenül a végfogyasztókhoz kerülnek, de az is lehetséges, hogy rosszak a statisztikák, és komolyan kell kezelnünk a jelenséget – mondta Horváth Csaba. A felvetést a szakma szeretné megvalósítani, ebbéli szándékát már a HNT is jelezte az agrártárcának. A vizsgálat pénzügyi oldalát pedig a jövedéki adó helyett befizetendő 8 forintokból fedeznék, hiszen a közelmúltban aláírt bormarketing-megállapodás értelmében annak negyven százaléka az Országos Borminősítő Intézethez (OBI) kerül. Erre azonban leghamarabb jövő tavasszal kerülhet sor, előbb ugyanis módosítani kell a bortörvényt, ki kell adni annak végrehajtási rendeletét, majd annak értelmében befizetni a járulékot, és azt az OBI-hoz utalni. A Világgazdaság értesülése szerint egyébként az OBI már egyeztetett az import borok fokozottabb vizsgálatáról, az intézet napirenden tartja az ügyet, és folyamatosan bővíteni akarja az ellenőrzéseket.
Az importvizsgálatokat alátámasztja, hogy Ausztrália a napokban jelentette be, hogy a következő években mintegy ötven százalékkal szeretné növelni évente a Magyarországon eladott borainak mennyiségét. Az utóbbi években Magyarországra mintegy 200-250 ezer ausztrál dollár értékű bort exportáltak a távoli kontinensről. Ez évente mintegy 300 hektoliternyi bort jelent. Ám az ausztrál kereskedelmi képviselet munkatársa szerint Magyarországon egyre inkább keresik a minőségi, így az ausztrál borokat is. Az ausztrál borászati cégeknek kedvez hazánk uniós tagsága is, mert lényegesen alacsonyabb importvámok terhelik a behozatalt, mint csatlakozásunk előtt.
Nő A fogyasztás. A GfK Hungária Piackutató legfrissebb felmérése pozitív változást mutat a bor mennyiségi értékesítésével és az ebből származó bevételek terén egyaránt. A fogyasztók legnagyobb arányban félédes bort vásárolnak, és elsősorban diszkontüzletekbe térnek be a vásárlók, ha borra szomjaznak. A felmérés azonban nem tükrözi a mondást, miszerint borivó nemzet a magyar, a GfK felmérése szerint ugyanis a lakosság 41 százaléka soha nem fogyaszt bort, 29 százalék pedig ritkábban mint kéthetente. Viszont több bort iszunk, mert amíg 2004-ben 20,1, addig 2005-ben 21,1 liter volt az egy háztartásra eső borfogyasztás, amit a nedű drágulása is kísér. Párhuzamosan emelkedett a száraz borok fogyasztása is.
origo.hu
Halálosan megfenyegették Magyar Péter emberei a HírTV műsorvezetőjét
