Habár holnap Székesfehérváron még fogadja a belgákat, szerdán a csehországi Opavában érdemben befejeződött a magyar férfi kosárlabda-válogatott számára az Eb-selejtezősorozat. Az eddigi mérleg 1 győzelem, 4 vereség, 3. hely a csoportban, távol a továbbjutástól. A kudarc (bár a pótselejtező odébb van) okairól Mészáros Lajos csapatvezetőt, a hazai szövetség volt szakmai alelnökét kérdeztük.
– Az előkészületi meccsek eredményei alapján reális ez a szereplés, de az optimista várakozásokhoz képest nem. Lehetett volna jobb?
– Jobb is, rosszabb is lehetett volna. Végül azért alakult így, mert megfiatalított csapatunk tagjai kellő nemzetközi tapasztalat, tétmeccs híján a kritikus szituációkban hibáztak. Szombathelyen a csehek, Debrecenben az oroszok ellen reális esélyünk volt a győzelemre.
– A sportág hazai irányításában tapasztalható áldatlan állapotok mennyire hatottak a szereplésre?
– Valamilyen szinten biztosan, de ettől még be kell dobni a tempót, a ziccert. A bizonytalan helyzetben, a problémák ellenére azért hat utánpótlás- és két nagyválogatott-program lebonyolódott.
– Mint ahogy a férfibajnokság is működőképes, ám dőlnek bele a légiósok, a magyarok szerepe csekély, a csapatok jellemzően el sem indulnak a nemzetközi porondon, nem csoda tehát a válogatott szereplése. Merre lehet a kiút?
– Minden mindennel összefügg. Senki sem függetlenítheti magát a társadalmi-gazdasági helyzettől, ha az javulna, több pénz jutna a sportra, a kosárlabdára. Mivel a kluboknak nincs megfelelő ereje a nemzetközi porondra, a bajnokság belterjessé vált. Nekem viszont szakmai hitvallásom, hogy az a sportág, amelyik nem tűz ki maga elé nemzetközi célokat, visszafejlődik. Jelenleg az utánpótlás és az élvonal között nincs megfelelő kapcsolat, az utánpótlás-nevelés nem rentábilis, a hazai játékosok az idegenlégiósok miatt nem látnak perspektívát, s máris visszajutottunk a válogatott problémáihoz. A mieink még nem voltak harctéren, helyette a lőtéren tanultak meg célozni.
– Ezek a problémák, de hol a megoldás?
– Törvényi hátteret kellene biztosítani az utánpótlásműhelyeknek, és a szakmai munkát, az edzőképzést is szükséges lenne megújítani.
– Lehet a reformokra esély, amikor két erő torzsalkodása nyomán momentán legitim vezetése sincs a kosárlabdasportnak?
– A szakma, a kosárlabda nem szekértáborok ügye, mindenkinek az az érdeke, hogy nyugodt, alkotó körülmények uralkodjanak. Ha ez megvalósul, hiszem, hogy 1999 után 2009-ben ismét szerepet kaphatunk az Európa-bajnoki döntőben.

Tragédia a Palatinuson: megrázó részletek derültek ki