Malév-privatizáció kételyekkel

A tavalyi háromszori sikertelen privatizáció után ősszel ismét megindítja a Malév Zrt. állami tulajdonrészének értékesítési tenderét a tulajdonos ÁPV Zrt. A Malév utasforgalma az első fél évben emelkedett, ugyanakkor a tervet meghaladó hiánnyal zárta ezt az időszakot. A légitársaságra tavaly esélyesként pályázó cég képviselője a vásárlási szándékról meglehetősen visszafogottan nyilatkozott.

Putsay Gábor
2006. 09. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Befejeződtek az egyeztetések a tulajdonos és a Malév munkavállalóit képviselő szervezetek vezetői között, ami egyben azt is jelenti, hogy ősszel ismét megkezdődik a légitársaság állami üzletrészének értékesítési tendere. Ilyen jellegű tulajdonosi szándékról a kiírást megelőzően 30 nappal szükséges tájékoztatni a munkavállalókat. A Malév Zrt. 99,95 százalékos részvénycsomagjának eladása az ÁPV Zrt. igazgatóságának jövő heti ülésén kerülhet napirendre. Lapunk érdeklődésére Oravecz Péter, az ÁPV Zrt. kommunikációs igazgatója erről egyelőre nem tudott nyilatkozni, azt viszont megerősítette: elsősorban szakmai, de pénzügyi befektetők is érdeklődnek a cég eladása iránt. A Malév ismételt privatizációs kísérletét a cég kommunikációs vezetője leginkább a hosszú távú működést elősegítő tőkebevonással indokolta, amely állami forrásokból nem biztosítható. A tulajdonos szerint a légitársaságnak szüksége van a biztonságos finanszírozásra, további piacok megszerzésére, amit egy tőkeerős szakmai befektető lehetővé tehet. Az ÁPV Zrt. vezetése – az indoklás szerint – fontosnak tartja azt is, hogy a Malév hiteleihez kapcsolódó állami kötelezettségvállalások megszűnjenek.
Mint ismert, a privatizációs vállalat legutóbb tavaly augusztusban nyilvánította eredménytelennek a Malév tenderét azzal az indokkal, hogy nem az elvárásoknak megfelelő ajánlatok érkeztek. A sikertelen eljárást követően az ÁPV Zrt. és a Malév vezetése is úgy foglalt állást, hogy a légitársaság esetében legalább egy, de inkább két év stabilizációra, illetve konszolidációra van szükség. A Malévnál azóta szervezeti változások is voltak, ugyanakkor a cég vezetésének döntése értelmében – a likviditás megtartása, a hiány csökkentése és a csőd elkerülése érdekében – eladták az egyik legértékesebb részleget, az üzemanyag-kiszolgáló üzletágat, továbbá egy keretmegállapodás alapján a British Airwaysnek értékesítették a londoni Heathrow repülőtéren meglevő leszállási jogokat. A heatrow-i repülési jogok eladása – a Malév gépei idén novembertől nem szállhatnak le – szintén rövid távon kifizetődő, hiszen ezzel a Malév értékteremtő bevételi forrásról mondott le. A Budapest–London közötti forgalomban az átszálló utasok többsége Heatrow-n fordul meg. Ezek az ügyletek szakemberek szerint jelentősen csökkentették a cég értékét, ugyanakkor a jövőbeni működés és piaci pozíció szempontjából az is meghatározó, hogy a Malév csatlakozhat a oneworld nemzetközi légiszövetséghez.
A Malévra leginkább pályázó AirBridge Rt. – amelyben 49 százalékos részesedéssel rendelkezik Borisz Abramovics, az orosz KrasAir tulajdonosa – továbbra is érdekelt a Malév megvételében, ugyanakkor a cég képviselője az eddigiekhez képest visszafogottabban foglalt állást. Leonov Péter, az AirBridge Rt. igazgatósági tagja közölte: abban az esetben, ha az ÁPV meghirdeti a tendert, azon mindenképpen részt vesznek. A vételi döntésnél viszont meghatározó lesz, hogy jelenleg milyen a cég helyzete. Mint közölte, erről nem rendelkeznek pontos információkkal és adatokkal. A tavalyi privatizációs tender idején a Malév adóssága – tudomásuk szerint – 31 milliárd forint volt, ami csak az árfolyamváltozások miatt akár 35 milliárd forintra is emelkedhetett.
Értesüléseink szerint a Malév egyáltalán nincs kedvező gazdasági helyzetben, a társaság az első fél évet jelentős, a tervet meghaladó hiánnyal zárta. Ezt még azzal sem tudták ellensúlyozni, hogy ebben az időszakban 14 százalékkal bővült az utasforgalom: a bevételek növekedése nem állt egyensúlyban a kiadásokkal. Jelentős kiadásnövelő tényező volt a kerozin drágulása, illetve bizonyos, nem várt fejlesztéseket is ebben az időszakban kellett megvalósítani. A Malév gazdasági helyzetéről, illetve a nyári utasforgalomról érdeklődtünk a cégnél, egyelőre nem kaptunk választ.
Értesüléseink szerint az is bizonytalan, hogy a földi kiszolgálást bonyolító üzletággal mi a terve a vezetésnek. A Malév értékes részeitől eddig leginkább a működés finanszírozhatósága miatt szabadultak meg. Ezzel együtt a privatizációnak is az a nagy veszélye, hogy az új tulajdonos a cég még meglévő értékes üzletágait kiszervezi, az utasforgalmat bonyolító elértéktelenedő társaság pedig – miután az állam már nem áll mögötte – könnyen csődbe kerülhet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.