Megbízhatatlanok az ingatlanalapok?

Komoly veszélyeket hordoz magában a tőkekivonás az ingatlanalapokból, ami akkor következhet be, ha továbbra is a vártnál alacsonyabban alakulnak a hozamok, s a befektetők más lehetőségek után néznek – áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által nemrég elkészített jelentésben.

Több olyan kockázati elemet is azonosított a hazai ingatlanalapok tavalyi működését és teljesítményeit értékelő PSZÁF-vizsgálat, amelyek az ingatlanalapok működését, a befektetők bizalmát jelentős mértékben befolyásolhatják. A csökkenő hozamok, a korlátozott befektetési lehetőségek és egy esetleges tőkekivonás bizalmi válságot indíthat a hazai ingatlanbefektetési alapoknál – áll a PSZÁF tanulmányában. A befektetési jegyek tulajdonosai jórészt a kisbefektetők, akik a felügyelet szerint nincsenek tisztában a kockázatokkal. Azok a jellemzők, amelyek nagyon vonzóvá tették az ingatlanalapokat, napjainkra jórészt megszűnni látszanak. Itt elsősorban az egyéb befektetési lehetőségekhez képest elérhető magas hozamról van szó, illetve arról a közvélekedésről, miszerint értékállók az ingatlanbefektetések. A teljesítmények, hozamok csökkenése egyelőre a tőkebeáramlás lelassulásához vezetett.
Az ingatlanbefektetési lehetőségek alacsony száma a PSZÁF szerint azt eredményezi, hogy a befektetési portfóliókon belül az ingatlanok – jelenleg átlagosan 44 százalékos – részesedése jelentősen nem változik. Egyébként az utóbbi években a hazai hozamszint folyamatos esése az alapok teljesítményét is csökkentette. Például az úgynevezett „A” kategóriás, hasznosított ingatlanoktól elvárt hozam fokozatosan, a 2001. évi 9 százalékról 2005 végére 7-7,5 százalékra mérséklődött. Az alapok teljesítménye elmarad az utóbbi években megszokottól, illetve a befektetők elvárásaitól. Ha e tendencia folytatódik, a befektetők más lehetőségeket keresnek. Az ilyenfajta tőkekiáramlás – főképp lényegesen alacsonyabb likviditás mellett – komoly veszélyeket hordoz magában – figyelmeztet a felügyelet. Az ingatlanalapok vagyona 2004 és 2005 szeptemberének vége között 77,2 milliárd forintról 220 milliárd forintra, a befektetési alapokon belüli részaránya 9 százalékról 11,5 százalékra növekedett. Ugyanebben az időszakban az ingatlanalapok 5,87 és 13 százalék közötti hozamokat produkáltak befektetőiknek.