Minimumjárulék, maximum zűrzavar

Elhibázott, zűrzavaros, talányos – ilyen jelzőkkel illetik adószakértők az e hónap eleje óta hatályos minimum-járulékalapot. A viták oka: a járulékalap kétszeresére emelése jogi dilemmákat vet fel, miközben pedig hatását jövőre teljesen semlegesíti az elektronikus adóbevallás, ráadásul számos kiskapura van lehetőség.

A minimum-járulékalapot a kormány a nyári adócsomag részeként vezette be: a szabályozás szerint e hónap elejétől a foglalkoztatottak, a társas vállalkozók, valamint a főfoglalkozású egyéni vállalkozók a minimálbér kétszerese, idén tehát 125 ezer forint után kötelesek befizetni a különböző járulékokat. A kormány nyilván a csak „papíron” minimálbéren élők életét kívánta megnehezíteni, egyelőre azonban kérdéses, hogy e célját eléri-e. Gondot okozhat ugyanis, hogy nem kötelező a minimum járulékalap megfizetése akkor, ha a valós kereset nem éri el a 125 ezer forintot, és az adózó ezt október 12-ig bejelenti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH). Ez esetben a bejelentő később is csak a tényleges jövedelem után fizeti a járulékokat, azaz továbbra is legális járulékalap lehet egy bruttó nyolcvanezer forintos havi jövedelem.
Bár sokak szerint a jogszabály még így is nehezen fér össze a jogállamisággal, a bejelentésre biztosított lehetőség az egész szisztéma működését teszi kérdésessé. Kiskapuként használható fel, hogy a minimum-járulékalapot érintő változásokat minden alkalommal jelezni kell az adóhatóság felé. Vagyis, ha az e havi jövedelmünk 120 ezer forint, az októberi viszont 130 ezer, a novemberi bér pedig ismét 125 ezer forint alá esik, akkor ezeket a változásokat a következő hónap 12-ig be kell jelenteni. Tanácsadók szerint így megoldható, hogy csak bizonyos hónapokban kell befizetni a 125 ezer forint utáni járulékokat. A vállalkozók könnyen elkerülhetik a kétszeres járulékteher megfizetését úgy is, hogy helyette a társasági vagy osztalékadó megtérítésével veszik ki cégükből a nekik járó öszszegeket. Evás társas vállalkozók esetében az is felmerül, hogy mi számít a törvény szövegében szereplő „személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelemnek”. Szintén kiskapu lehet a nyolcórás foglalkoztatás átminősítése négyórássá.
E trükkök feleslegesek lehetnek. Az APEH ugyanis e-bevallók esetében automatikussá tette a bejelentések menetét, a mentesség igényléséhez az adózónak csak be kell ütnie a tényleges járulékalap összegét a havi bevallás megfelelő sorába. Azonban – ahogy erre Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke rámutatott – jövőre teljeskörűvé válik az elektronikus bevallás, így valójában megszűnik a bejelentések szerepe. Ha pedig az adózó akár minden hónapban tehet vagy vonhat vissza bejelentéseket különösebb odafigyelés nélkül, egyáltalán mi célja van a minimum-járulékalap bevezetésének? – kérdik a szakemberek.
Az új szabályozás jogi dilemmákat is felvet. Az adótanácsadók körében komoly fejtörést okoz, hogy az APEH hogyan is jár utána a bejelentéseknek. Az adóhivatal lapunknak adott válasza szerint a revizorok azokat a cégeket keresik fel, ahol életszerűtlennek ítélik a minimálbéres foglalkoztatást. Zara László szerint az adóhatóságnak nincs joga arra, hogy egy cég nyeresége alapján ítélje meg a dolgozók keresetét. Azt, hogy a komoly profit és a magas bérek nem járnak kéz a kézben, a köznapi tapasztalatok megerősítik. Többek szerint aggályokat vet fel az ellenőrzések menete: a revizorok először a bevallott adatokat vetik össze a könyveléssel, kétséges, hogy ez vezet-e valamire. Az adóhatóság ezért a dolgozók kikérdezésétől és vagyonosodási vizsgálatok lefolytatásától reméli a valós bérek feltárását. Adótanácsadók szerint e feladatok elvégzésére az adóhivatalnak nem lesz kapacitása, vagyis a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmek bejelentése kevésbé kockázatos, mint az első ránézésre tűnik. Lapunknak az APEH-nél elárulták: először annak néznek utána, hogy a bejelentéssel nem élők valóban megfizették-e a minimálbér kétszeresét.